Repohárral a fesztiválsikerért
A fesztiváliparról szóló mai kerekasztalbeszélgetésen Nemes Andrea, a Nemzetgazdasági Minisztérium Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztályának vezetője fontosnak nevezte a fesztiválokat. A maguk részéről évi több ezer fesztivált tartanak nyilván, amibe beletartoznak a kisebb települések rendezvényei is. Szándékuk, hogy időben ne csak a nyárra, területileg pedig ne csupán a Budapestre és a Balatonra összpontosuljanak a programok.
A fesztiválszervezőknek tekintettel kell lenniük a környéken lakókra is - tette hozzá. A Nemzeti Kulturális Alapon (NKA) keresztül a fesztiváloknak nyújtott állami támogatás 2007-ben 300 millió, 2008-ban 400 millió, 2009-ben 700 millió, 2010-ben 600 millió, 2011-ben - nem az NKA-n keresztül - 150 millió, 2012-ben 300 millió, 2013-ban 310 millió forintot tett ki, az idei terv pedig 330 millió forint.
Kundi Viktória, a Kodolányi János Főiskola Turizmus tanszékének adjunktusa szerint az államnak is jelentős bevételeket hoznak a fesztiválok: ez a szám csak a Sziget fesztivál esetében - amit a szervezők által megbízott szakértők kiszámoltak - évente 3,2 milliárd forint. A látogatók ötöde fizet a szállásért, hatoda barátoknál alszik, a többiek egy napig vannak jelen. A fesztiválozók átlag 18 ezer forintot költenek. A könnyűzeneieken túl a legjelentősebbek a gasztronómiai típusú vagy hagyományőrző fesztiválok, amelyek között szerinte érdemes különbséget tenni.
Csákovics Gyula, a BalatonSoundnak otthont adó Zamárdi polgármestere elmondta: a településnek évi hatvanmillió forint közvetlen bevétele származik a rendezvényből, ami miatt az utóbbi évek során nem kellett sem adót emelniük, sem hitelt felvenniük. Emellett a korábban a bezárást fontolgató helyi boltok vagy magánszállásadók bevételeikből még bővíteni is képesek. Nemes Andreához hasonlóan nem tagadta, hogy a település lakóinak elsősorban nem is a zaj-, hanem a környezeti terhelés jelenti a legnagyobb gondot.
Fülöp Zoltán, a Volt és a BalatonSound néhány, nagyon hamar megszűnt fesztivál példájával kívánta érzékeltetni, hogy a fesztiválszervezés továbbra is kockázatos. A bevételek 55-60 százalékát teszik ki a jegyek, harmadát a szponzori bevételek, 10 százalék származik a vendéglátásból, és egyes fesztiválok - mint például a soproni Volt - esetében az önkormányzat vagy az állam külön kulturális programokat is pénzel. Szabó Zoltán, az Index szakírója úgy véli, a nagy fesztiválok elnyomják a közepes méretűeket. Szerinte az államnak nincs helye támogatóként a fesztiválokon.
A magyar könnyűzenei fesztiválok fő fellépői azok a 300 ezer-egymillió dollár gázsit kérő húzónevek, akiknek a lemezipar "földbe állása" óta rendkívül megszaporodott fesztiválkínálatban valami ok miatt beleillik az elképzeléseibe a magyarországi fellépés. Lapunk kérdésére, hogy az általuk jegyzett Volt Investben miért olyan sok a hamar véget ért végrehajtás, úgy vélte: ezek jellemzően későn kifizetett közlekedési bírságok, ami a szervezés velejárója, és ami nem utal semmiféle anyagi problémára.
A nyári csapoltsör-fogyasztás 15 százaléka a fesztiválokon fogy el, de ezt drámai módon befolyásolja az időjárás - hangsúlyozta Joris Huijsmans, a Heineken Hungária vezérigazgatója. A Heineken az általuk nyilvántartott több száz fesztivál mintegy hetven százalékát szponzorálja. Pálfalvi Márta vállalati kapcsolatokért és kommunikációért felelős igazgató ehhez hozzátette: nem biztos, hogy egy konkrét fesztiválon az általuk nyújtott támogatás és a bevételek szaldója kedvező, de az erős márkaépítés hosszú távon bizonyosan megéri. Elsősorban a magyar közönségnek szóló hazai fellépőket támogatják. Fejes Tamás, a Heineken által szponzorált Tankcsapda együttes tagja dicsérte a vállalható és nekik is számos előnyt kínáló szponzori együttműködéseket. Egyszersmind egyetértett azzal, hogy a sok rendezvény "kannibalizálja" egymást, vagyis egymástól szívnak el közönséget, ráadásul az új belépők színvonala is egyenetlen.
Duma László, a Returpack ügyvezetője felhívta a figyelmet a fesztiválok egyre komolyabb környezettudatosságára. Ennek egyik példája az idéntől bevezetett, tartós anyagból készült, többször használatos, elmosható "repohár", amelyből füle praktikus kialakítása folytán könnyen három-négy is elvihető egy kézben.