Az Európai Központi Bank a csütörtöki kamatdöntésével fél százalékponttal 1,50 százalékra csökkentette irányadó kamatát, a  kéthetes refinanszíropzási kamatminimumát. Az EKB alapkamata még sohasem volt 2 százalék alatt.

A döntést követő sajtóértekezleten a bank elnöke, Jean-Claude Trichet figyelmeztetett a fennálló euróövezeti  csatlakozási szabályok betartásának fontosságára az övezet esetleges  bővítése esetére, és alapvetőnek mondta azt is, hogy a  gazdaságösztönzés mostani szüksége ne torzítsa a versenyt és ne  adjon ürügyet a reformok halogatására.

Az EKB kamatdöntése megfelelt a piaci várakozásnak, annál is inkább, mert az enyhítés márciusi folytatását a bank vezetői gyakorlatilag megígérték már a legutóbbi, januári kamatcsökkentés  után.

Most azonban a bank elnöke, Jean-Claude Trichet jobban a mellényéhez szorította a kártyáit. A döntés utáni sajtóértekezleten  csak a szokásos megjegyzést tette: a bank ezentúl is szorosan  figyelemmel kíséri a gazdasági fejleményeket. Az utóbbi hónapokban már többször és most csütörtökön is figyelmeztetett, hogy az EKB-nak nem tartja előnyösnek a zérókamat-politikát - amit a gyakorlatban az amerikai Fed már alkalmaz, és ami felé a japán és a brit központi bank is halad -, viszont határozottan gondolkodik a likviditásnövelés más, Trichet által "nem hagyományosnak, nem szokásosnak" nevezett módszerein.

Ezeket nem nevezte meg, de például éppen ilyen lépéseket jelentett be röviddel korábban a brit központi  bank: a Bank of England állami és vállalati kötvényeket vásárol új  pénzből. Az EKB elnöke azonban a " nem hagyományos módszerekről" is  csak mint lehetőségről szólt,  nem kötelezte el magát ezek mellett.

Eszerint a bank most a piaci elemzők találgatására bízta, lesz-e további enyhítés áprilisban is, vagy nem. A találgatáshoz mindenesetre új előrejelzésekkel szolgált az EKB csütörtökön. Saját elemzői úgy vélik, az euróövezeti GDP az idén 2,2-3,2 százalék közötti ütemben eshet vissza, jövőre mínusz 0,7  százalék és plusz 0,7 százalék alakulhat. Decemberben még csak 0,0  és mínusz 1 százalék közé tették az idén várható GDP-alakulást, és  0,5-1,5 százalékos növekedést jósoltak 2010-re.

Az EKB szakértői most 0,1-0,7 százalékos évi átlagos inflációt  várnak az euróövezetben idén, és 0,6-1,4 százalékos drágulásra  számítanak jövőre. Decemberben az idei inflációt 1,1-1,7 százalék  között, a 2010-est 1,5-2,1 százalék között várták. Az EKB új előrejelzései arra vallanak, hogy a további enyhítésnek pénzügypolitikai akadálya nincs, hiszen az EKB akár kétéves távlatban is a 2 százalékos riadóküszöb alatt várja az infláció alakulását. A folytatást, a további kamatcsökkentéseket firtató újságírói kérdésekre azonban Trichet csak ennyit felelt: - Nem lehet kizárni, habár a kamat máris nagyon alacsony.