Reformok nélkül aligha lesz foglalkoztatásnövelés

A foglalkoztatás növeléséhez már most el kell kezdeni a reformokat, amelyeknek a munkaerőpiac keresleti és kínálat oldalát egyaránt érinteniük kell - mondta Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős tagja kedden Gödöllőn.

Az Európai Unió foglalkoztatáspolitikáért felelős minisztereinek és államtitkárainak kétnapos informális ülését követő sajtótájékoztatón Andor László hangsúlyozta: az Európai Bizottság számára az Európa 2020 stratégia jelenti a kiindulási pontot a jelenlegi munkaerő-piaci helyzet elemzésénél és a célok meghatározásakor.

Emlékeztetett: a stratégia keretében 10 év alatt uniós átlagban 75 százalékos foglalkoztatási szintet szeretnének elérni, ennek megvalósításához már most meg kell kezdeni a reformokat, amelyek segítik a munkaerő rugalmasabbá, versenyképesebbé válását.

A tagállamok eltérő képet mutatnak: volt ahol jobban oldották meg a válsággal kapcsolatos munkaerő-piaci feladatokat és így például alacsony maradt az ifjúsági munkanélküliség, de vannak "krónikus esetek", olyan országok, ahol csak később szánták rá magukat szerkezeti reformokra - fejtette ki Andor László.

A biztos kiemelte: a munkaerőpiac kínálati oldalának reformja elsősorban az oktatási-képzési rendszerek megújítását, és az élethosszig tartó tanulás elősegítését jelenti, ezzel jobb munkaerő-kínálat teremthető a gazdaság számára. Adott csoportok - például a fiatal és idősebb munkavállalók, vagy a szülés után visszatérő nők - helyzetét a kereslet befolyásolásával lehet javítani.

Andor László felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Szociális Alap (ESZA) pénzügyi eszközei uniós szinten is segítik az egyes tagállamok erőfeszítéseit. Hozzátette: a következő időszakban még nagyobb kihívásokkal kell szembenézni, mivel a munkanélküliség leküzdése mellett a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat is integrálni kell a munkaerő-piacra. Ezért kiemelt fontosságú, hogy a munkaügyi és szociális miniszterek aktívan részt vegyenek az uniós pénzügyi eszközök jövőjét formáló vitákban.

A biztos kérdésre válaszolva elmondta: az Európai Szociális Alap munkaerő-piacot támogató pénzeszközeiből már mintegy 25 százalékot eljutattak a végső felhasználókhoz, azonban a válság miatt rosszabb a szociális és a regionális alap forrásainak felhasználása mint a megelőző költségvetési időszakban. A bizottság nyomon követi a felhasználást, az ESZA hét évre, 2013-ig rendelkezésre álló mintegy 80 milliárd eurós forrásából Lengyelország a legnagyobb egyéni felhasználó állam.

Egy másik kérdésre elmondta: a fiatalabb korosztály mellett fontos az idősebb munkavállalók helyzetének kezelése is. Ezért a bizottság 2012-t az aktív időskorúak évének nyilvánítja, vagyis megvizsgálja, hogyan lehet megőrizni az 50 év felettiek munkahelyeit, és hogyan lehet egészségmegőrző programokat indítani ebben a korosztályban, illetve fejleszteni a szaktudást.

Joelle Milquet belga miniszterelnök-helyettes, foglalkoztatási miniszter úgy vélekedett: a költségvetési kiadások visszafogása idején is a foglalkoztatás bővítését kell a gazdaságpolitika fókuszába helyezni, mivel a foglalkoztatás összefügg a növekedéssel, ebben a tekintetben a foglalkoztatás bővítése "gyógyító", és egyben egyfajta "megelőző" politika. A munkaerő-kínálatnak ugyanis kulcseleme a jól képzett munkaerő.

Hozzátette: a foglalkoztatáspolitikában a fiatalokra összpontosító programokat kell indítani. María Luz Rodriguez Fernándes spanyol foglalkoztatási államtitkár a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a spanyol munkaerőpiac helyzetén keresztül is látható, hogy nagy szükség van az aktív foglalkoztatáspolitika ösztönzésére a gazdaságélénkítés mellett. Így fel lehet készíteni a munkanélkülieket, különösen a fiatal munkanélkülieket és a megváltozott munkaképességűeket a munkavállalásra - fűzte hozzá.

 

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.