Reálisabb, de még megalapozatlan a büdzsé
A kormányzat legújabb, a 2009-es költségvetésben felvázolt makrogazdasági pályája a világgazdasági realitásokkal nagyobb mértékben számol, és az - IMF elvárásaira is figyelemmel – jelentős költségvetési kiadáscsökkenést irányoz elő – derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentéséből. A tanulmány szerint a közvetlen költségvetési egyensúlyi kockázatok jelentősen csökkentek, ám reálfolyamatokat, elsősorban a gazdasági növekedést befolyásoló bizonytalanságokat nem sikerült megnyugtatóan körvonalazni. A hivatal szerint nehéz véleményezni egy olyan költségvetést, amelynek a bázisszámai is bizonytalanok.
Az ÁSZ szerint a foglalkoztatás visszaesését valóban mérsékli az, hogy a közszférában nincs napirenden további létszámcsökkentés. Azt azonban nem lehet kizárni, hogy a pénzügyi válság a vártnál jobban hat a reálgazdaságra, ezáltal a foglalkoztatottak száma a PM 0,6 százaléka helyett sokkal jobban, akár 2-2,5 százalékkal is csökkenhet. Ez pedig a keresetek változásán keresztül a háztartások fogyasztására és a költségvetés bevételeit is befolyásolja.
A hitelből finanszírozott fogyasztás megtorpanásából adódó kiesés csak egy százalékkal szerepel a PM prognózisában. A foglalkoztatottak számának nagyobb visszaesése és a vásárlási hitelek drasztikus csökkenése azonban a kereslet további lassulását, azaz nagyobb fogyasztáscsökkenést eredményezhet. Az ÁSZ szerint a fogyasztásra inkább reális a 4,3 százalékos visszaesés, mint a kormány 3,8 százaléka.
A számvevőszék úgy látja, bizonytalan a külkereskedelmi forgalom alakulása. Mint írják, elképzelhető, hogy az export növekedése még a PM prognózisánál is nagyobb mértékben lelassul. Még ha a belföldi fogyasztás a kormányzati prognózisban szereplő mértékben csökken, akkor is túlzó az import 2,4 százalékos növekedése – vélik az ellenőrök. Ráadásul a számvevőszék már eleve magasabb fogyasztás kiesésre számít, azaz a behozatal 2,4 százalékos növekedése helyett 2,1 százalékos növekedést valószínűsít.
Ami az adóbevételeket illeti – a második és a harmadik büdzsét összevetve - a társasági adó 15,9 milliárd, a társas vállalkozások különadója 5,8, a hitelintézeti járadék két, az egyszerűsített vállalkozói adó 4,9 milliárd forintos csökkenése a tervezési hibahatáron belüli érték, amely az ÁSZ szerint nincs összhangban a Pénzügyminisztérium makrogazdasági számaival, a GDP egy százalékos, a háztartások fogyasztási kiadásainak 3,8 százalékos, a reálbérek 2,7 százalékos csökkenésével.
Az eva esetében, az ÁSZ szerint nem valószínű, hogy befolyik az előirányzott 172,9 milliárd forint. Már csak azért sem, mert éppen ezt az adófajtát preferáló kis- és középvállalkozásokat érinti legerőteljesebben a gazdaság visszaesése. Az eredetileg benyújtott költségvetési javaslatban 2201,1 milliárd forint áfa bevétel volt előirányozva. Ez a módosító indítvány szerint – a nagyságrendhez képest – csak minimális összeggel 66 milliárd forinttal csökken, annak ellenére, hogy az áfa bevételeket meghatározó makrogazdasági mutatók alapvetően megváltoztak. Az áfa befizetésekre hathat a többi között az is, hogy a kormány az inflációt 3,9-ről 4,5 százalékra emelte, illetve hogy, a reálbérek is jobban csökkennek a tervezettnél. Az áfa előirányzat összege még az óvatosabb tervezés ellenére is túlzott az ÁSZ szerint.
A kiadási oldalról a lakástámogatások előirányzatát a módosító indítvány 10 milliárd forinttal kívánja növelni. Ezt azzal indokolhatja, hogy a lakosság kevésbé devizában, inkább forintban vesz majd fel támogatott kölcsönt. A kamatok növekedése miatt a kamattámogatások emelkedésével is számolni kell. Ezen tényezők elmaradása esetén a módosításra javasolt összeg a kiadásokon belül szerény tartalékot jelenthet - állapítja meg az ÁSZ a módosításhoz fűzött véleményében.
