Újabb komoly trófeát gyűjtene be a Magyar Nemzeti Bank (MNB), ha sikerülne megvásárolnia a Budapesti Értéktőzsdét (BÉT) üzemeltető társaságot. A tervezett ügyletről a Portfolio.hu számolt be pénteken, a hírportál információját megerősítette Gerhardt Ferenc, a jegybank alelnöke, aki elmondta: „valóban folynak beszélgetések köztünk és az osztrákok között”.

Amennyiben a BÉT többségbe MNB, vagyis állami tulajdonba kerül az egy fordulat első jele is lehet a kormány és a tőkepiac viszonyában. Az Orbán-kabinet eddig igencsak ridegen kezelte a területet, s részben emiatt a magyar börze jelenleg éppen csak vegetál – nemcsak a régió más piacai, de korábbi teljesítményéhez képest is. Amint arról korábban beszámoltunk: a napi átlagos részvényforgalom a BÉT-en 2014-ben közel 20 százalékkal, 7,8 milliárd forintra csökkent, amely a 2003–2004-es szintnek felel meg.

A nagyobb kistulajdonosok képviselői ünneplik a BÉT indulásának 25. évfordulóját Marjai János / MTI

A forgalommal együtt csökken a tőzsdét üzemeltető Budapesti Értéktőzsde Zrt. bevétele és nyeresége is. Előbbi az egy évvel korábbi 2,28 milliárdról 2,07 milliárd forintra, utóbbi 565 millióról 520 millióra zsugorodott. Egyelőre azonban nemcsak az nem világos, miért kell az MNB-nek a BÉT, hanem az sem, hogy a mekkora részesedésről tárgyal a jegybank. A magyar parkett 68,8 százaléka van most osztrák kézben, ebből a bankokból és a Bécsi Értéktőzsdéből álló konzorcium, a CEESEG 50,5 százalékot birtokol, míg a fennmaradó 18,3 százalék az Österreichische Kontrollbanké.

A fennmaradó rész magyarországi pénzintézetek és brókercégek, illetve kisbefektetők kezében van, valamint az MNB-nek is van egy 6,9 százalékos részvénypakettje. Amennyiben tehát ehhez a teljes osztrák portfóliót megszerzi, a jegybank részesedése 75,7 százalékra ugrik – ez már közvetlen irányítást biztosító befolyást jelent. A lapunknak nyilatkozó piaci szereplők szerint azonban az önmagában nem sokat jelent, ha az osztrák tulajdonosok helyét magyar, akár állami szereplő veszi át.

Bár a tőzsde tartós működése így akár a jelenleginél is kisebb forgalom mellett is biztosított, ám a fejlődéshez ez önmagában kevés. Ehhez olyan kormányzati intézkedésekre lenne szükség, melyek segítik a tőkepiaci befektetések bővülését, forgalmat generálnak, terelnek a magyar tőkepiacra. Így például magánszemélyek esetében a hazai tőzsdei befektetések után járó adókedvezményekre, míg az intézményi befektetőknél a magyar részvények portfólión belüli alsó részarányának meghatározására lenne szükség – magyarázták.

A több kritikus megjegyzés között viszont kiemelték, hogy a lehetséges ügyletről szóló hír azért jó irányba tett első pozitív, szimbolikus lépésnek tekinthető. A közgazdász-vándorgyűlés pénteki konferenciáján Windisch László MNB-alelnök már némileg cáfolta azt a véleményt, hogy mindegy a tulajdonos kiléte. Szavai szerint valóban van „gondolkodás” a tulajdonszerzéssel kapcsolatban, az osztrák háttér nem feltétlenül segíti a kínálat növelését a tőzsdén.

A Portfolio. hu tudósítása szerint azzal érvelt, hogy egy nagyobb nemzeti tulajdoni hányad, erőteljesebb nemzeti elköteleződés tudna segíteni a célok megvalósulásában. Amennyiben a BÉT többsége az MNB kezébe kerül és a jegybank, illetve a kormányzat komolyan gondolja a tőkepiac stabilizálását, ahhoz valóban komoly változásokra van szükség. Forrásaink rámutattak, hogy elsőként a forgalom csökkenését kell megállítani.

Emellett érdemi, nagy kapitalizációjú, vagyis piaci értékű, komoly forgalmat hozó részvényeket kellene bevezetni a tőzsdére, mert a kínálat ijesztően szegényes. Nem lenne meglepő, ha egy sikeres ügylet után belátható időn belül olyan állami vállalatok részvényei jelennének meg a parketten, mint az MVM vagy a Szerencsejáték Zrt. Hozzátették: a magyar tőzsde helyzetét valószínűleg az szemléltette a legjobban, hogy a Wizz Air menedzsmentje sosem számolt komolyan a BÉT-tel, a cég részvényeit Londonban vezették be.

Ha az „újraindítás” sikeres, akkor már a kisebb, de azért számottevő hazai vállalatok is nyithatnak a tőzsde irányába. Ez egyben azt is jelentené, hogy egy új forrásbevonási lehetőséget nyitna meg a kormány a kis- és középvállalkozások számára. Egyik megszólalónk szerint, ha a budapesti parkett leválik az osztrák konzorciumról, akkor önmagában is életképes marad, mert mint fogalmazott: a befektetőket patriotizmus jellemzi, s ha kedvező a környezet, alighanem a kisbefektetők figyelme is újra a BÉT felé fordul.