Törvényszerű volt a ma bejelentett újabb kormányzati megszorítócsomag, mert az október elején meghirdetett 397 milliárd forintos egyenlegjavító program számos intézkedéséről már akkor tudni lehetett, hogy nem tartható. Az elcsúszás be volt kódolva a rendszerbe – hangsúlyozta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője.

Hozzátette: az új kiigazítással a kormány a régi utat járja, a pluszterheket még inkább a vállalkozói szférára terheli, s gyakorlatilag rájuk bízza, hogy abból mennyit számláznak tovább a lakosság felé. A választások közeledtével direkt lakossági megszorításokra nem vállalkozik a kormány. Feszítő a kényszer, hogy mindenképpen a GDP 3 százaléka alatt tartsák az államháztartási hiányt, ellenkező esetben ugyanis az uniós fejlesztési támogatások egy részére keresztet vethetünk.

Török Zoltán úgy véli, a most bejelentett 367 milliárdos csomag is erősen túlzó, mint ahogy az egyenlegjavító program is az volt. Mindent egybevetve a 764 milliárdos megszorítás elegendő lesz ahhoz, hogy 3 százalék alá szorítsa a jövő évi hiányt – véli. A vezető elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar kormányhoz hasonlóan Brüsszel is szeret dobálózni a nagy számokkal. Erre utal, hogy az október eleji első csomag hatását is alulbecsülték, szerintük ez is csak arra volt elég, hogy 3,7-3,9 százalékosra apasszák a 2013-as hiányt.

A megszorításoknak persze ára lesz. A kormány a gazdasági növekedés mértékét tíz napon belül másodszor módosította. Először a valóban tarthatatlan 1,6 százalékról 1 százalékra vitte le, ezt most 0,9 százalékra rontotta a 2013-as év vonatkozásában. És itt még nincs vége, ugyanis a prognózist az Európai Bizottság november elején publikálandó előrejelzéséhez kell majd igazítani. Mivel Brüsszel már májusban 1 százalékot mondott, valószínűtlen, hogy most felfelé korrigáljon Magyarország esetében.

Az elemzői konszenzus most 0,7-0,8 százalék körül mozog. A Raiffeisen elemzői szerint a jövő évi növekedés mindenhol elképzelhető a -0,5–1,5 százalékos tartományban, de a legvalószínűbb a félszázalékos növekedési tempó. Láthatatlan növekedésről van szó, nem látni ugyanis az építkezéseket, a beruházásokat. Miután a direkt megszorítások jövőre a vállalkozásokat fogják elsősorban érinteni, a lakossági fogyasztás az idei visszaesés után jövőre stagnálhat.

A bejelentett intézkedések inflációnövelő hatása miatt a fogyasztói árindex jövőre 5 százalék fölé nő. Ez nincs ellenére a kormánynak, hiszen segít a forintalapú államadósság elinflálásában, ha már nem tudjuk kinőni az adósságot, ahogy azt a kormányváltás után Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter célként tűzte ki. A kamatpolitikát a gazdasági növekedés szolgálatába állította a monetáris tanács, amely a jövő év közepére 5 százalékig faragja majd le az irányadó rátát.

Szerinte a kormányzati költség-haszon elemzés elvégzése után ki lehet jelenteni, hogy nem lesz IMF/EU-hitelmegállapodás. Az IMF egyébként nem újabb megszorításokat akar látni, hanem minőségi problémái vannak a gazdaságpolitikát illetően – vélte Török Zoltán. Szerinte a megállapodás a gazdasági szabadságharc feladását jelentené, s azzal a kormány a nehezen kiharcolt mozgásterét jelentősen leszűkítené. Az álláspontok közeledtek, de még messze a megállapodás.

A szükségesnél nagyobb mértékűnek nevezték az MTI által megkérdezett elemzők a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által szerdán bejelentett 367 milliárdos jövő évi költségvetési kiigazítási csomagot. Ez véleményük szerint tovább ronthatja a növekedési kilátásokat és emelheti az inflációt. A bejelentésre a forint és a részvényárfolyamok is gyengültek.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője túlzottnak nevezte a kiigazítás mértékét. Úgy vélte: az októberben bejelentett egyenlegjavító program mellett ugyan volt kockázata a 2,7 százalékos államháztartási hiány elérésének - az Erste 3,2-3,3 százalékos deficittel számolt -, de a 367 milliárdos kiigazítás túlzónak nevezhető. Viszont ha az Európai Bizottság által prognosztizált 3,7-3,9 százalékos mértéket vesszük figyelembe, az megfelelő a 3 százalék alatti hiány eléréséhez.

A most bejelentett hét lépés az elemző szerint tovább rontja a növekedési kilátásokat. Ebből a szempontból különösen a bankadó megfelezésének elhalasztását és a tranzakciós illeték kétszeresére emelését nevezte fájdalmasnak. Ezekkel ugyanis fennmarad a szektor terhelése 2013-ban is, ami kedvezőtlenül hat a banki hitelezési aktivitásra, a beruházásokra, a növekedésre - mondta.

Bár láthatóan a legújabb intézkedések a vállalatokat sújtják, Nyeste Orsolya szerint nem kétséges , hogy a terhek egy részét a vállalkozások a fogyasztókra hárítják. Ez tovább távolítja a várható inflációt a 3 százalékos céltól. Mindezek alapján érthetőnek nevezte a negatív piaci reakciókat: a forint és a részvények gyengülését.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az MTI kérdésére elmondta: az Európai Unióval ellentétben - amely szerint a kormány felülbecsülte nemrég bejelentett csomagjának hatását - ő úgy ítéli meg, hogy a most, illetve a korábban a nemzetgazdasági miniszter által bejelentett csomaggal akár 2 százalékra is csökkenhet a jövő évi hiány.

A szakértő nem látja veszélyben az adóhatékonyság javulását, mivel évente mintegy 2 ezer milliárd forintra becsülhető az adóelkerülés és adócsalás. Így ha ennek csak egy részét is sikerül kifehéríteni, annak már jelentkezik a kedvező hatása. Hozzáfűzte ennek kapcsán, hogy - bár hatása nehezen megbecsülhető, de - indokolt az a döntés, amely szerint a pénztárgépek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) között online kapcsolatot alakítanak ki a kiskereskedelemben.

Annak kapcsán, hogy nem felezik meg a bankadót jövőre, elmondta: ezzel nehezebben köthető megállapodás a Nemzetközi Valutalappal (IMF), amely korábban a bankadó kivezetését kérte.

Hozzáfűzte ugyanakkor: a nemzetközi környezet jelentős javulása miatt jelenleg "nincs égető szükség" egy IMF-megállapodásra.

Kiemelte: a bejelentett intézkedésekkel jövőre könnyen elérhető a 2 százalékos költségvetési hiány is. Ennek eredményeképpen pedig az is elképzelhető, hogy a nagyobb költségvetési mozgástér miatt nem kell halasztani a pedagógusok béremelését, vagy a kormány "kiegyezik" a bankokkal az adóról. Nyeste Orsolyához hasonlóan ő is úgy vélekedett, hogy a most bejelentett program visszafogja a gazdaság és a beruházások növekedését.

A londoni elemzők üdvözlik a lépéseket

Reálisak a magyar kormány által szerdán bejelentett költségvetési kiigazító intézkedések bevételi céljai. A magyar gazdaság jövő évi növekedésére adott új, lefelé korrigált hivatalos előrejelzés azonban még mindig derűlátó, és a növekedést potenciálisan korlátozó elemek esetleg feszültséget kelthetnek az IMF-hez fűződő viszonyban - vélekedtek az intézkedéscsomag bejelentése után londoni elemzők.

A magyar államadósság-törlesztési kockázat biztosítási tranzakcióinak árazása - a magyar közfinanszírozási kockázat fő piaci mérőszáma - szerdán újabb mélypontra süllyedt a londoni piacon, jelezve a szuverén magyar törlesztéskockázat piaci megítélésének folytatódó javulását.

A kiigazítási intézkedések szerdai bejelentése után a 4cast nevű vezető londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai közölték: véleményük szerint a kormányzati készség az újabb költségvetési lépések megtételére biztató jele annak, hogy a magyar kormány nem akarja, hogy elakadjanak az IMF/EU-tárgyalások.