A várakozások alsó szintjét közelítő prognózist Háda Bálint vezető elemző a növekedés kedvezőtlen szerkezetével magyarázta őszi makrogazdasági elemzésük pénteki ismertetésekor. A növekedés látható ugyan, de nem meggyőző: a második negyedévben félszázalékos éves szintű bővülést mutatott ki a Központi Statisztikai Hivatal, ehhez a mezőgazdaság (17,2 százalék) és az építőipar (6,9 százalék) fejlődése, valamint az állami beruházások járultak hozzá.

A kereskedelem és vendéglátás, valamint a szállítás-raktározás viszont szűkülő tendenciát mutatott. A gazdaság fenntartható növekedésének kulcsa azonban a vállalati beruházások, illetve a háztartások fogyasztása, melyek továbbra is gyenge szinten állnak. Gyakorlatilag az időjárástól függ a növekedésünk, és ez nem szerencsés. A beruházások javultak, ez örömteli, de nem azokban az ágazatokban történtek a nagy fejlesztések, ahol igazán kellett volna.

Ezen a téren a növekedés egyértelműen az uniós támogatások felhasználásával történő állami fejlesztésekhez köthető, s ami kedvezőtlen, hogy a vállalati szféra beruházási hajlandósága továbbra is alacsony. Pedig a gazdasági növekedést az új beruházásoknak kellene megalapozniuk. A 2013. év második negyedévében a vállalati szegmensben a hitelállomány éves bázison 6,4 százalékkal, míg a háztartások tekintetében 5,4 százalékkal csökkent.

A bankrendszer továbbra is szigorú hitelezési kondíciókat szab, melyekben azonban felfedezhető némi enyhülés. Az MNB növekedési hitelprogramja átsegítheti a holtponton a vállalati hitelezést, a beruházásokat. A lakosság azonban akár még éveken át nyögi a hiteltörlesztéseit, és ötször is meggondolja, hogy ismét hitelből fedezze a fogyasztását. Ez pedig nem segíti a növekedést.

Ha alacsony marad a növekedési mutató és a belső fogyasztás, és ez szintén alacsony inflációval párosul, az a költségvetés bevételi oldalán jókora lyukat üt. Ezt a jövő évi büdzsé tervezésénél kockázati tényezőként már most figyelembe kell venni. Ennek függvényében Háda Bálint szerint költségvetési szigorításokra is lehet szükség a következő évben. Ha így lesz, a munkanélküliség sem csökkenhet érdemben, marad 10,9 százalékon.

Ami a kamatpályát illeti, Matolcsy György jegybankelnök a 3-3,5 százalékos ideálisnak tartott kamatsáv felemlegetésével túl konkrét üzenetet küldött a piacnak, s ezzel a monetáris tanács mozgásterét is jelentősen szűkítette. Ezzel pedig a forintot gyengülési pályára állította.

A piac még kétszer 20 bázispontos kamatcsökkentésre számít, de az már a mindenkori körülményektől függ, hogy ezt milyen lépésközökkel éri el az MNB. Háda Bálint úgy véli, szüneteket is tarthat a monetáris tanács, és a kamatcsökkentési ciklus alját jövő év első hónapjaiban érhetik el, 3,50 százalékon, ez már akár decemberben is bekövetkezhet. A monetáris tanácsban kialakult törésvonalak is bizonytalanná teszik a csökkentések eddigi ütemű folytatását.

A jövő év végén már 4,50 százalékon lehet az irányadó ráta. A forint azonban tovább gyengül, az euró a 307-310-es szintet támadja hamarosan, és az év végén is ez lehet a "tartózkodási helye".

A Quaestor elemzői szerint kudarcot vall a kormány, és nem tudja tartani az alkotmányba és a stabilitási törvénybe betonozott adósságcsökkentési vállalásokat. A 2012. végi 79 százalékról 81,4 százalékra emelkedhet a GDP-arányos államadósságunk, de még jövőre sem tud 80 százalék alá csökkenni.

Az államháztartási hiányt a kormány tűzzel-vassal az unió által megkövetelt 3 százalékos szint alatt akarja tartani, és ez sikerül is neki: az idén 2,8, jövőre 2,7 százalékos lehet a GDP-arányos deficit. Az infláció az idén 2,1, jövőre viszont 3,1 százalék lehet, azaz ismét meghaladhatja a jegybank inflációs célját.