A hitelminősítők által figyelt többi fő tényezőben – eladósodottság, sérülékenység, költségvetési szigor – nem várható rövid távon változás. A növekedés fenntarthatósága a legnagyobb kérdés – fogalmazott Háda Bálint vezető elemző, aki reálisnak tartja, hogy a Fitch Ratings nem javította a magyar adósosztályzatot. Egy ilyen lépést amúgy is a kilátás javítása szokott megelőzni, ezt pedig a Fitch meghagyta a stabil szinten.

Kétségtelen, hogy a magyar gazdaság egyre élénkebb növekedés jeleket mutat. A 3,5 százalékos első negyedéves GDP-bővülésből azonban nem lehet hosszú távú következtetéseket levonni – húzta alá Háda a Quaestor friss, negyedéves gazdasági prognózisának pénteki ismertetésekor. A GDP termelési oldalán pozitív számok sorjáznak, leszámítva a mezőgazdaságot, amely vélhetően átmeneti visszaesését szenvedett. Amennyiben a GDP-összetevői a második negyedévben is hasonlóan alakulnak, akkor a növekedés fenntarthatósága igazolást nyer, s ezt akceptálják majd a hitelminősítők.

A növekedés megalapozottságát a visszafogott vállalati beruházási hajlandóság kérdőjelezheti meg. A GDP arányos beruházási ráta húsz százalék alatti értéke a legalacsonyabb a régióban, s mindenhol az uniós pénzekből finanszírozott kormányzati beruházások dominálnak. A beruházási szerkezetváltás nélkül, a vállalati szféra fokozott szerepvállalása hiányában hiába a 3 százalék feletti növekedés, az nem maradhat tartós.

A Quaestornál nem túlzottan optimisták, a mostani előrejelzésük szerint a gazdaságban az idén 1,9 százalékos plusz mutatkozik, ami jövőre sem nőó 2,5 százalék fölé.

Ahhoz pedig stabilan ilyen vagy azt meghaladó növekedési tempó szükséges, hogy a 80 százalékos GDP-arányos államadósság érdemben csökkenhessen, s ezzel a Magyarorszság sérülékenysége is mérséklődhessen. A helyzetet nehezítheti a forint esetleges további gyengülése. A 80 százalékos adósságráta a fejlődő országcsoporton belül kirívóan magasnak számít. Magas az államháztartás finanszírozási igénye, ami a kelet-közép-európai országok között is kiemelkedik.

Így tehát magas a megújítási és a kamatkockázat is, s mivel a külföldiek aránya a teljes finanszírozáson belül 60 százalékot tesz ki, egy esetleges válságszituáció esetén ezek a tényezők az ország sebezhetőségének fontos tényezői. Amennyiben a külföldiek zuhanásszerű eladásokba kezdenek, azt a belföldi szereplők esetleg nem képesek felszívni és így az állampapír-értékesítésnél nemcsak ár, hanem mennyiségi problémák is adódhatnak. Mindezek miatt különösen lényeges, hogyan alakul az MNB kamatpolitikája. A belső inflációs környezet támogatja az MNB lazító lépéseit

– Az infláció immár negatív tartományban mozog, de tartós árcsökkenésről még nem beszélnénk, inkább csak az infláció átmeneti csökkenéséről - hangsúlyozta Háda Bálint. Ez a belső helyzet a jegybank további kamatcsökkentéseit is megkönnyíti, illetve ebben az EKB politikája is segítségére lehet. Már a lengyel alapkamat alá csökkent a magyar irányadó ráta a legutóbbi jegybanki döntés során, így miután Lengyelország hitelminősítése jobb a mienknél, az MNB lépései különösen érdekfeszítőek tette hozzá.

A jegybank megítélésünk szerint, kedvező külső és belső körülmények esetén 10 bázispontos lépésekkel fokozatosan 2 százalékos szintig csökkenti az irányadó kamatszintet, hogy aztán az év végére 3 százalékig emelje azt vissza. Az euró forintárfolyama várakozásaik szerint nem fog tartósan és mélyen a 300-as szint alá menni, legfeljebb ha hazánk hitelbesorolása javul. Az államadósság szintjét a tavaly év végi 79,2 százalékról 79,5 százalékra emelkedhet, hogy aztán 2015 végén 78,5 százalékra süllyedjen.