Marad a 0 százalékhoz közeli alapkamat, továbbra sem áll le az az akció, amelynek keretében a havi szinten 85 milliárd dollárnyi hosszú lejáratú eszköz kerülhet a Fed birtokába, s mindezeken felül immár havi szinten 40 milliárd dollár értékben vásárolnak jelzáloggal fedezett eszközöket, ráadásul ennek kifutási idejét sem határozták meg. Mindezek egyértelmű célja a munkaerőpiac helyzetének javítása.

Meglehetősen agresszívnak mondható a Fed beavatkozása – fejtette ki véleményét Bebesy Dániel, a Budapest alapkezelő portfólió menedzsere. Ezzel együtt kicsit meglepő a piacok jelentős és általános emelkedést mutató reakcióra, már csak azért is mert a levegőben benne volt, hogy a Fed előáll a QE3-mal.

Az optimizmust magyarázhatja, hogy jelentős változás történt a FED-nél, abból a szempontból, hogy a korábbi intézkedéseivel szemben most úgy fogalmazott, hogy az élénkítést akkor is fenntartja majd ha a gazdaság már a javulás jeleit mutatja. Ez nagyon erős üzenet, és a várakozások alakításán keresztül talán nagyobb hatása is van mint a tényleges értékpapírvásárlásoknak. Úgy tűnik nagyon elégedettek a befektetők, hiszen például a Hang Seng közel 3 százalékot, míg a Nikkei 1,8 százalékot erősödött. Hasonló jókedv uralkodik Európában is, hiszen az összes meghatározó tőzsde 1,5 százalék közeli növekedést mutat.

A Fed beavatkozásának Amerikában valóban nagy szerepe lehet, mert ott ha emelkednek a piacok, akkor a jobban elhiszik az emberek, hogy megindul a gazdaság, s az a fogyasztást is elindíthatja. Ugyanakkor az is igaz a globális gazdaság fundamentálisan elég gyenge lábakon áll, és kérdéses hogy ezen tud–e segíteni a jegybanki beavatkozás, sok választási lehetőség azonban nem kínálkozott.

Az hogy a jókedv meddig tart nehéz lenne most megmondani – mondta az elemző. Egy darabig kitarthat a lendület, s azt követően az lehet a folytatás mögött, hogy valóban jelentkeznek-e a lépésnek a jótékony hatásai a munkaerőpiacon.

Az biztos, a jelenlegi körülmények között furcsa helyzetbe került az euró, hiszen a dollárral szembeni árfolyama szeptemberben visszapattant a tavaszi, erős 1,3 körüli szintekre. Ez pedig most a rengeteg problémával küzdő eurózóna számára a legkevésbé örömteli. Ennek következtében az európai versenyképesség jelentősen romlott, s különösen igaz ez a periférián lévő államokra.

Az euró erősödése azért is furcsa, mert az euróövezetben nem változtak a viszonyok. Nagy felszabadultságra nincs ok. Az Európai Központi Bank is bejelentett egy kötvényvásárlási programot, ám az nincs meg, hogy az EKB mennyit fog erre költeni. Az árfolyam erősödése inkább arra vezethető vissza hogy „kiárazódtak” az eurózóna szétesésétől való félelmek.

A forintnak is lökést adtak a fejlemények: 280,40 közelében is volt a magyar deviza jegyzése az euróval szemben, igaz azóta 281,60 körüli szintre ment vissza az árfolyam. Mindez visszavezethető arra, hogy a bejelentés után minden kockázatosabb eszköz erősödést mutatott. A forinthoz képest egyébként a lengyel złoty nagyobbat tudott erősödni. Ami mögött a hazai gazdaságpolitikához kapcsolódó bizonytalanságok állhatnak. Bebesy Dániel úgy vélte a további erősödés limitált, mivel ebben az esetben a jegybank is kamatot vágna, ami viszont már gyengítené a magyar devizát.