Ötvenmilliárd dolláros kártérítést kell majd fizetnie az orosz államnak amiatt, hogy jogtalanul vette el az egykori Jukosz olajtársaság vagyonát. A Kommerszant meg nem nevezett forrásokból származó értesülései szerint a gazdasági ügyekben ítélkező Hágai Állandó Választottbíróság az eredeti 114 milliárd dolláros részvényesi követelés felét tartja jogosnak, és ennek kifizetésére kötelezi a Kremlt. A nem jogerős verdiktet hétfő délután ismertették, és ahogy az várható volt, Oroszország - Szergej Lavrov külügyminiszter szavai szerint - minden bizonnyal fellebbezni fog ellene, a pénz nem hullik a részvényesek ölébe. Érdekes az időzítés is, hiszen a tíz éve húzódó perben éppen akkor hoztak ítéletet Hágában, amikor a Moszkva ellen nemzetközi szankciókat hirdettek meg az ukrán válság elmélyítésében játszott szerepéért.

Magát a pert a Jukosz egyik leányvállalata, a Gibraltáron bejegyzett Menatep-csoport indította, amelyen keresztül Mihail Hodorkovszij ellenőrzése alatt tartotta az egykor legnagyobb orosz olajtársaságot. Jelenleg a Menatep GML néven fut, holdingvállalatként működik, de a Putyin-ellenessége miatt jórészt koholt vádakkal börtönbe zárt, s onnan tavaly decemberben tíz év után elnöki kegyelemmel kiszabadult Hodorkovszkíj már régóta nem tulajdonos benne, sem a még élő, de aktív tevékenységet nem folytató Jukoszban.

A gazdaságtörténet eddigi legnagyobb kártérítési perében Hodorkovszij nem vett részt. Az olajmágnást, aki bő egy évtizeddel ezelőtt még a leggazdagabb orosz üzletembernek számított, 2003-ban tartóztatták le, két évre rá sikkasztásért és adócsalásért ítélték el. A hajdan 40 milliárd dollárt érő Jukoszt pedig feldarabolták és államosították. Legértékesebb elemeit a Gazprom és a Moszkva-barát Rosznyefty kapta meg, amelynek vezetője, Igor Szecsin szoros kapcsolatokat ápol Vlagyimir Putyin elnökkel. A Kreml nagy hatalmú ura személyes politikai riválisának tartotta Hodorkovszkijt, akiről tömören csak annyit mondott az ítélet kapcsán, hogy: „Tolvajnak a börtönben a helye”.

A hágai ítéletben arra hivatkoznak, miszerint Moszkva megsértette a nemzetközi energetikai befektetések védelméről szóló 1991-ben elfogadott egyezményt azzal, hogy kisemmizte a Jukosz külföldi tulajdonosait. Értesüléseik szerint az orosz államnak 2015. január másodikáig meg kell kezdenie a kártérítések kifizetését, ellenkező esetben magasabb kamattal kell majd törleszteniük.

A lap értesülései sem a Rosznyeftynél, sem a Jukosznál nem kommentálták, egyedül a Menatep-csoportból holdinggá alakított GML-t képviselő Tim Osborne ügyvezető igazgatót szólaltatták meg, aki azt mondta, hogy az ítélet nagyon kedvező, s a GML nyomást helyez Moszkvára, ha az a bíróság által szabott fizetési határidőt nem tartja tiszteletben. Azt, hogy a nyomásgyakorlásnak milyen eszközeit tudják alkalmazni Oroszországgal szemben, Osborne bővebben nem fejtette ki.

A kártérítést a Menatep-csoport részvényesei között kell szétosztani. A vállalat főrészvényese 70 százalékkal Leonyid Nyevzlin, aki Izraelbe menekült a bírósági számonkérés elől, míg a maradékon négyen – Platon Lebegyev, Mihail Brudno, Vlagyimir Dobov és Vaszilij Saknovszki – osztoznak egyenlő arányban. Maga Hodorkovszíj a Menatepen keresztül a Jukosz 60-70 százalékát birtokolta egészen bebörtönzéséig, akkor vált meg tulajdonrészétől.

 

Az Emberi Jogok Európai Bíróságán, Strasbourgban várhatóan csütörtökön hoznak ítéletet abban a perben, amit az összes részvényes nevében indítottak Oroszország ellen a Jukosz-vagyon jogtalan elvétele ügyében.