Húsz éve nyereséggel működő cégek mehetnek tönkre vagy rúghatják ki alkalmazottaik felét a földalapú támogatási rendszer átalakítása miatt. Május végéig kell eldöntenem, hogy a sertéstelepet zárom be vagy a vetőmagtermelést hagyom abba - summázza Rácz László, a Prügyi Mezőgazdasági Zrt. elnöke a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ). A társaság 2300 hektáron folytat termelést, ezek a területek több mint 2600 tulajdonoshoz tartoznak, vagyis finoman szólva sem beszélhetünk oligarchákról, akiktől indokolt elvenni a támogatást - a kormány azzal az indokkal vonta meg a támogatást az 1200 hektárnál nagyobb területen gazdálkodóktól, hogy a támogatást jobban szét kell teríteni, s azt ne vegyék igénybe nagybirtokosok.

A kormány döntése révén összesen 120 millió forinttól esik el a prügyi cég. Ebből 79 millió forintot tesz ki az agrár-környezetgazdálkodási támogatás megszüntetése és 41 milliót az 1200 hektár feletti földalapú támogatás megvonása. Ez azt jelenti, hogy a gazdaság területének jelentős részét kitevő, tipikusan belvizes, illetve ártéri földek a továbbiakban nem lesznek művelhetőek. Ezeket a szerződéseket fel kell mondani, hiszen a Tisza okozta folytonos kockázatot nem ellensúlyozza semmilyen támogatás, vagyis egyszerűen nem éri meg ide bármit is vetni. Ezekre a területekre, károkra még biztosítást sem lehet kötni.

Mindez azt jelenti, hogy ahol eddig folyt gazdálkodás a rossz minőségű, ártéri földeken, ott jövőre valószínűleg a gaz fog csak nőni - az persze extra gondot fog jelenteni, hogy a burjánzó parlagfüvet majd ki fogja lekaszálni. A becslések szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében összesen több mint ezer munkahely veszhet el a támogatás megvonását követően. A térségben a Prügyi Mezőgazdasági Zrt.-n kívül csak a Szerencsi számít nagy munkáltatónak - a mezőgazdasági cég majdnem száz főnek ad munkát, az átlagbér pedig az országos átlag felett van a cégnél, 246 ezer forint.

Az igazán nagy gond az lesz - mondta Pataki László, a BAZ Megyei Mezőgazdasági Érdekvédelmi Szövetség elnöke -, hogy ha ezek a munkahelyek megszűnnek, akkor nem lesz helyettük más. Mert a támogatási rendszer átalakítása nem azt fogja eredményezni, hogy az emberek majd legfeljebb máshol fognak dolgozni, hanem azt, hogy mehetnek közmunkára. Alapvetően nem rossz gondolat a támogatás nagyobb terítése, de ezt nem lehet úgy végrehajtani, hogy jól működő cégeket hoznak lehetetlen helyzetbe.

Azt azért látni kell, hogy a családi gazdaságok támogatása, vagyis a vállalkozásoktól elvont támogatások odacsoportosítása nem fog hozni annyit, amennyi a társaságok révén elvész. A munkabérek terhe, az adók, az áfa, az iparűzési adó, az osztalék mind kevesebb lesz, ha a társaság 120 millió forinttal rosszabb helyzetbe kerül a konkurenseihez képest - mondta Rácz. Ehhez Nagy Tamás, a MOSZ elnöke annyit tett hozzá, hogy a családi vállalkozásoknál nem látszik pontosan, hogy hányan is dolgoznak, kik vannak bejelentve, csak homályos utalásokat tett Jakab István, a Magosz elnöke. A valóság az, hogy ebben a körben egyszerűen sokkal több a feketén dolgozó, adót nem fizető szereplő, és ezek támogatása egyszerűen nem éri meg nemzetgazdasági szinten.

A megyében a foglalkoztatási ráta jóval rosszabb, mint az országos átlag, nem éri el az 51 százalékot, ezen belül az encsi térségben 36 százalékos. A munkanélküliségi ráta 17,3 százalék, ezen belül Encs járásban a közfoglalkoztatottakat is beszámítva 30 százalékos. Prügyön a közmunkások nélkül 60 százalékos lenne a munkanélküliség, de Csenyétében egyetlen lakosnak sincs munkája. Ennek fényében messze nem mezőgazdasági kérdés, hogy mi lesz a sorsa annak az egy-két cégnek, amely képes 50-100 főnek is munkát adni. Ez nagyon súlyos szociális kérdés - mutat rá Nagy.