Valamicskét felpuhult a társadalmi vita hatására a kormány adótervezete. Amint arról az MTI beszámolt, a kabinet új személyijövedelemadó-módosítási elképzelésről tárgyal holnap. A meg nem erősített, de sehol nem is cáfolt elképzelés szerint az idén az szja visszamenőlegesen változna: a most a törvényben lévő 1,7 millió forintos sávhatárt 1,9 millió forintra vinnék fel, miközben az adókulcsokon nem változtatnának. Ezzel - értelemszerűen - mindenki jobban járna, aki havi bruttó 142 ezer forintnál többet keres (hiszen az e fölötti jövedelmekre - egészen 158 ezer forintig a mai 36 százalék helyett csak 18 százalékos kulcs vonatkozna). Összesen havi 3 ezer forintot hozna bruttó 158 ezer forintos fizetés felett az új rendszer. A visszamenőlegesség annyit tesz, hogy az új szabály életbelépése után az addig havonta levont plusz háromezer forintok adóelőleg többletként jelentkeznek. A munkáltatónak ezt lehetősége lesz figyelembe venni (egy hónapban kevesebbet vonni, így a mondjuk fél évre járó összesen maximum 18 ezer forintot kifizetni), de az is elképzelhető, hogy a pénzt az esedékes adóbevalláskor kapjuk majd vissza jövő nyáron.

A kabinet eredeti terve az volt, hogy júliustól új adótáblát léptet életbe: a sávhatárt 2,2 millió forintra emelték volna, ám az adókulcsokat - a jövő évre tervezettnek megfelelően 19, illetve 38 százalékra emelték volna. Az évközi adómódosítás azonban - mint korábban a szakértők felhívták a figyelmet - azt hozta volna magával, hogy egy éven belül két adóév létezik (az első és a második féléves), ami rendkívül bonyolulttá teszi a rendszert. A végső érv azonban információnk szerint az volt a terv elvetése mellett, hogy a hatásszámítások szerint százezer forintos bruttó kereset alatti kategóriákban többletterhelést okozott volna.

Költségvetési szempontból a félévre bevezetni tervezett eredeti, és a most tárgyalás alatt lévő új tábla között elvben nincs különbség. A korábbi módosítási terv ugyanúgy 40 milliárd forintot vett volna ki a büdzséből, mint ahogy a mostani visszamenőleges sávemelés is. Más kérdés: így nincs mód a magas (7 millió forintos éves bruttó feletti) keresetűek 4 százalékos különadójának az eltörlésére sem az idén, csak jövőre, az új táblával együtt.

A szakszervezeteknek tett egyértelmű engedmény, hogy a kabinet nem tervezi megszűntetni az adómentes természetbeni juttatások rendszerét. Az új terv „csak" az összeghatárok 2010-es felezésével számol: így a 6 ezer forintig adómentesen adható étkezési jegyeknél 3 ezer forint volna a határ (a 12 ezer forintos melegutalványoknál 6), a minimálbér helyett pedig a legkisebb kereset feléig volna adható adómentesen az üdülési csekk. Ez azért lehet - adóügyi szempontból - kedvezőtlen, mert a rendszer fennmaradásával ismét elindulhat a határok elmúlt években megszokott állandó felfelé srófolása. A PM szerint ezzel az intézkedéssel nem esik ki több bevétel (hiszen attól, hogy az étkezési csekkosztás megszűnt volna, nem feltétlenül emeltek volna bruttó bért a munkáltatók).

Az adószakértők azonban cserébe ezen szépségfoltért sokkal értékesebb dolgot kaptak. A Népszabadság értesülése szerint a társasági adókedvezményekben nagyobb kört hagynának már meg a jövőre változó nyereségadóban (nem csak a beruházásokhoz kapcsolódóakat). Azt mondják ugyanis: van néhány valóban szükséges, értelmes kedvezmény. Az adótanácsadóknak ez azért jó hír, mert így nagy ügyfeleik - a kedvezmények többségét kihasználni tudó nagyobb vállalatok - jobban járnak (és örülnek az elért eredménynek is).

A többi terv a hírek szerint változatlan maradt. Júliustól emelkedik az áfa felső kulcsa 20-ról 23 százalékra, a munkáltatóknak a minimálbér duplájáig csak 27 százalékos járulékot kell majd fizetniük 32 helyett. Aztán jövőre már a teljes bérre az alacsonyabb kulcs lesz érvényben, és bejön a sokkal kedvezőbb szja-tábla is: 3 millió forintos sávhatárral, de 19 és 38 százalékos kulcsokkal. A feketelevest a kedvezményrendszer átalakítása jelenti: itt eddig nem igazán hangsúlyozott - de korábban állítólag a tervekben szereplő - újdonság, hogy megmarad egy megtakarítási kedvezmény is (a családi kedvezmény mellett). A nyugdíj-előtakarékossági számlán, a pénztárakba, vagy az állampapírokba fektetett összeg után jár majd adóleírás - vélhetően százezer forintban maximált összeghatárral. Az információkkal kapcsolatban kerestük a Pénzügyminisztérium illetékeseit, ám lapzártánkig nem sikerült elérnünk őket.