Ez az összeg soknak éppenséggel nem mondható a bankház méretéhez képest. Főként ha a tavalyi rekordév után jutalomként kiosztott „sztárgázsikat” nézzük. Nem fukarkodtak az anyagi elismeréssel a Goldmannél, hiszen Blankfein 69 milliót, a többiek pedig 50-65 millió dollárt vehettek fel.

Azóta nagyot fordult a világ, a hitelválság következtében a GS árfolyama az idén 69 százalékot esett, köszönhetően a harmadával csökkenő bevételnek és a 47 százalékkal visszaeső nyereségnek. Az előrejelzések szerint a szeptemberben befektetési bankból kereskedelmi bankkonszernné átalakult GS utolsó idei negyedévéről már veszteséget fog jelenteni.

A közhangulat afelé hajlik, hogy az adófizetők pénzéből ne fizessenek milliós bónuszokat pont azoknak a bankároknak, akiket súlyos szakmai felelősség terhel a válság kialakulásáért. Ezt meglovagolva New York állam igazságügyi minisztere, Andrew Cuomo felkérte az állami támogatásban részesülő bankokat, hogy nyilatkozzanak a vezetői juttatásokról, s arról, hogy a premizálási rendszerben milyen változtatásokat eszközölnek, tekintettel a kialakult helyzetre. Cuomo most elégedetten nyugtázta az önkéntes prémiummegvonás hírét, reményét kifejezve egyúttal, hogy hamarosan a többiek is követik a GS vezetőinek példáját.

„Helyesen cselekedtek” – dicsérte főnökeit Lucas van Praag, a GS szóvivője, hozzátéve: mint az amerikai bankrendszernek része, a Goldman sem vonhatja ki magát a szektort érintő megszorítások alól.

„Ezek a csúcsbankárok évek hosszú során át gyártották a pénzt a részvényesek és persze maguk számára. Nem vágja őket földhöz, ha most az egyszer nem járulnak a kasszához – mondta a Bloomberg kérdésére a Boyden Global nevű New-York-i munkaközvetítő cég ügyvezetője. Jeanne Branthover szerint azonban az alacsonyabb beosztású banktisztviselőknél már komoly anyagi nehézséget okozhat a prémium és más juttatások megvonása.”

Eddig alig néhány bankár látta úgy, hogy a válságban önmegtartóztatással kell élnie. John Mack, az értékéből az idén már 77 százalékot veszítő Morgan Stanley vezérigazgatója volt az első fecske a Wall Streeten: ő tavaly mondott le jutalmáról, miután kiderült, hogy a cége – fennállása óta először – veszteséges negyedévet zárt. Igaz, Mack a megelőző évben 40 millió dolláros jutalomban részesült. Az idei bónuszok sorsáról két hét múlva döntenek a Morgan Stanleynél.

Európában Josef Ackerman, a Deutsche Bank vezérigazgatója, valamint két beosztottja, Anshu Jain és Michael Cohrs mondott le elsőként az idei prémiumáról.

Nem az önkéntesség dominált a svájci UBS-nél, amely hétfőn döntött arról, hogy nem fizeti ki Peter Kurer elnök és Marcel Rohner vezérigazgató papír szerint járó prémiumát, s jövő évtől új, átlátható premizálási rendszert léptet életbe. A hitelválság egyik legnagyobb vesztesét 60 milliárd dollár értékű támogatásban részesítette a múlt hónapban a svájci kormány, nem minden feltétel nélkül.

Ezek közé tartozott a prémiumrendszer átszabása is. Azt kérték, hogy csak annyi pluszpénzt osszanak szét, ami „feltétlenül szükséges”. Ezt akceptálták az UBS-nél. Az új ösztönző rendszer a hosszú távú értékteremtést helyezi a fókuszba, így a vezetők fix fizetést kapnak a jövőben, s ehhez járul a három éves árfolyamemelkedéstől függő prémium. Azaz a vezetők éves prémiumát kiszámolják ugyan, de csak három év múlva kaphatják azt kézhez.

Nagy-Britanniában az állami milliárdokkal kisegített Royal Bank of Scotland, a Lloyds TSB és a HBOS vezetőinél marad el az idén a prémiumosztás – szintén kormányzati nyomásra.