Az eljárásban már csak az Arthur Andersen Kft. az egyedüli alperes a Postabank könyvvizsgálói ellen 1997-ben indult perben, miután a Fővárosi Ítélőtábla, majd a Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság "elbocsátotta a perből" a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft.-t és a Prudentia Könyvvizsgáló és Gazdasági Tanácsadó Kft.-t. A Postabank konszolidációjával kapcsolatos kár megtérítésére vonatkozó keresetet csak az Arthur Andersen Kft.-vel szemben tartotta fenn, mert a cég nem könyvvizsgálóként tevékenykedett a banknál, hanem tanácsadóként.

A magyar állam a 2010. szeptember 17-én módosított keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az Arthur Andersent 152 milliárd forint konszolidációs kár egy részének, mintegy 50 milliárd forintnak a megfizetésére.

Az Arthur Andersen ügyvédje, Burai-Kovács János az első tárgyalást követően elmondta: a per még két-három évig is eltarthat, de értelme nincs, mert az Arthur Andersen az amerikai Enron-ügy kapcsán csődbe ment. A magyarországi cég ugyan létezik, de nincs vagyona, így nem tudja megfizetni az 54 milliárd forint perértéket.

Az ügyvéd utalt arra, hogy az Arthur Andersen 1996-ban adott tanácsot a Postabanknak és a magyar államnak privatizációs kérdésekben. Ennek során éppen az Arthur Andersen tárta fel a Postabanknál lévő problémákat, és tett róla jelentést a tulajdonosnak, a magyar állam képviselőjének.

Az államot képviselő ügyvéd annyit mondott: nincs felhatalmazása nyilatkozni az ügyben.

A magyar állam 2010 februárjában véglegesen elvesztette a Postabank könyvvizsgálói ellen indított perét, miután a Legfelsőbb Bíróság elutasította azt a felülvizsgálati kérelmet, amelyet a magyar állam terjesztett be a korábban hozott, számára kedvezőtlen jogerős bírósági döntés ellen.

A Legfelsőbb Bíróság ezzel jóváhagyta a Fővárosi Ítélőtábla azon döntését is, amely szerint a magyar állam 731 millió forint perköltséget köteles téríteni a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft.-nek , illetve több mint 200 milliót a Prudentia Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft.-nek. Ugyanakkor hatályon kívül helyezte a bíróság az Arthur Andersennek korábban megítélt 231 millió forint perköltséget.

A tavaly február ítélet indokolásából kiderül, hogy a bírói döntés eljárásjogi kérdések alapján született. A Fővárosi Bíróságon illetve az azt jogerőre emelő Fővárosi Ítélőtáblán ugyanis arra hívták fel a felperes magyar állam képviselőjét, hogy részletes szakértői véleménnyel, azaz bizonyítékokkal támassza alá azt az állítását, hogy a könyvvizsgálók szakmai szabályokat megszegve nem tájékoztatták időben a Postabank tulajdonosait a pénzintézet veszteségtermelő gazdálkodásáról.

Ez a bírósági végzés rögzíti azt, hogy a könyvvizsgálók kártérítési felelősségével összefüggően szakértő kirendelésére irányuló bizonyítási indítványt a felperes magyar állam, neki felróható okból késedelmesen terjesztette elő, emiatt volt köteles mellőzni a bíróság a bizonyítási eljárást.

A magyar államot képviselő Nagy és Sztrócsányi Ügyvédi iroda képviselője, Nagy Péter a múlt évi tárgyaláson kifejtette, hogy 13-14 alkalommal terjesztett elő bizonyítási indítványt, de sem az elsőfokú, sem a másodfokon született ítélet nem tesz erről említést, azaz a bizonyítási indítványok elbírálatlanok maradtak.
Nagy Péter 2010 februárjában elmondta: a magyar állam korábbi 170, majd 132 milliárd forintos kártérítési igénye mostanra 50 milliárdra módosult, mivel a Postabank által okozott kár nagy része megtérült.