Csak a legfőbb ügyésznek van ugyanis joga és lehetősége, hogy szignalizációval éljen, azaz felhívja a törvényhozás és a jegybank figyelmét azokra a joghézagokra és a szabályozásban fellelhető hiányosságokra, amelyek megszüntetésével a jövőben megelőzhetők vagy legalábbis hamarabb feltárhatók lehetnek a Quaestor- és Buda-Cash-ügyhez hasonló visszaélések.

Emlékeztetőül: az ügyészség mindkét ügyben azt állapította meg, hogy bűnszervezetként működött pénzügyi szolgáltatók éveken át megtévesztették a felügyeletet. Azt az állami szervezetet, amelynek épp az lenne a feladata, hogy időben felderítse a visszaéléseket és megakadályozza, hogy milliárdos kár érje a cégek ügyfeleit.

Egyik ügyben sem talált azonban a nyomozás arra utaló jelet, hogy a bűnszervezetként működő cégek megvesztegették volna a felügyelet munkatársait, sem arra, hogy azok bűnös hanyagságuk miatt ne tudták volna felderíteni időben a visszaéléseket.
A két, egyenként is többmilliárdos ügy tapasztalatai azonban az ügyészség reményei szerint segíthetik a jogalkotót és az MNB-t új szabályok, illetve ellenőrzési technikák kidolgozásában.