A bankok mellett a legmagasabb jövedelműek azok, akiknek a sajtóértesülések szerint a jövőben  nagyobb áldozatokat kell hozniuk a takarékoskodás, az adósságcsökkentés, illetve a pénzügyi válságból való kilábalás oltárán.  A Financial Times Deutschland című tekintélyes üzleti napilap arról számolt be, hogy Angela Merkel kancellár pártja, a konzervatív Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) törvénytervezetet készít elő a bankok nagyobb adófegyelmének biztosítására. A CDU-t támogatja a kisebbik konzervatív kormánypárt, a bajor keresztényszociális CSU is, arra törekedve, hogy az egyelőre még csak a kormány által elhatározott bankadó mellett szigorúbb törvénykezési szabályozásokkal érjék el azt, hogy egyetlen bank, illetve pénzintézet se kerülhesse el a megfelelő adózást.

A konzervatív politikusok mindenekelőtt azt kívánják megakadályozni, hogy az úgynevezett adóparadicsomokban olyan "látszatbankokat" hozzanak létre, amelyek valójában semmi fajta üzleti, pénzügyi tevékenységet nem végeznek, hanem csak papíron léteznek. Az újság értesülése szerint a tervezetben szó van más a bankok által gyakran alkalmazott más - közelebbről meg nem nevezett - módszerek felszámolásáról is, amelyek mindeddig lehetővé tették az adófizetések elkerülését, illetve  mérséklését.

A Financial Times Deutschland emlékeztetett arra, hogy a német lakosság körében erős a bankellenes hangulat. Felmérések szerint a bankok, illetve pénzintézetek tekintélye az elmúlt két évben jelentősen csökkent, az emberek túlnyomó többsége a bankokat tartja fő felelősnek a pénzügyi válságért, ugyanakkor úgy véli, hogy  a megelőző időszak legfőbb haszonélvezői is ők voltak. Ezért a lakosság egyáltalán nem ellenzi a keményebb fellépést velük szemben, amiből most a politikusok is igyekeznek profitálni. Az újság szerint a többi között ez is indokolta a Merkel kancellár által felvetett bankadó bevezetését, továbbá a mostani konzervatív kezdeményezést is.

A német kormány június második hetében határozta el a háború utáni Németország legdrasztikusabb takarékossági programját, amely 2014 végéig  több mint 80 milliárd eurós spórolást irányoz elő. Angela Merkel kancellár elképzelése szerint ennek részeként vezetnék be Németországban remény szerint minél előbb, de legkésőbb 2012-től a banki adót, amelynek keretében a pénzintézetek évi mintegy 2 milliárd eurót fizetnének be az államkasszába.

Közben - ugyancsak a Financial Times Deutschland értesülése szerint - egyre több kormánypárti és ellenzéki politikus veti fel a legmagasabb jövedelemmel rendelkezők fokozottabb megadóztatásának szükségességét is. A jelenlegi legmagasabb jövedelemadó-kategória az 52 ezer eurós, illetve a feletti éves jövedelmet elérők esetében 42 százalékos, és felmerült, hogy  48-49 százalékra emeljék fel. Angela Merkel ezt mindeddig ellenezte, megfigyelők azonban kérdésesnek tartják, hogy a kancellár meddig tud szembeszállni a szóban forgó követelésekkel. Természetesen sok függ a kisebbik koalíciós párt, a liberális FDP álláspontjától, különös tekintettel arra, hogy a legmagasabb jövedelemadó további megemelését a szabad demokraták mostanáig határozottan elvetették.