A Szabolcs-Szatmár-Bereg megye útügyi biztosának kinevezett dr. Tilki Attila például ittasan karambolozott. A fideszes országgyűlési képviselő legalábbis tavaly maga jelentette be az MTI-nek eljuttatott közleményében, hogy február 9-én reggel az M30-as autópálya csúszós útburkolatán a szalagkorlátnak ütközött. A balesetben senki nem sérült meg. De a mentelmi jogáról lemondó képviselő bejelentése alapján kivonuló rendőrök alkoholszondája éppen úgy alkoholfogyasztást mutatott, mint az önként vállalt vérvétel eredménye.

Már legalább ezer kátyú van a fővárosban

Mindez nem gátolta meg, hogy a szalagkorlát-rongáló politikus éppen a közutakon kapjon feladatot. És a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlése szerint, Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkártól tizennyolc társával együtt hamarosan megtudja azt is, mi lesz a dolga. A tervek szerint ugyanis a szakminisztérium augusztus első felében egyeztet a megyei biztosokkal a közös feladatokról, az együttműködés részleteiről.

De hogy a kormánypártok soraiból igazolt, szakembernek legfeljebb elvétve nevezhető káderek addig se éljenek teljes bizonytalanságban, az NFM közleményben előlegezte meg: az "útügyi biztosok feladata a megyében élők és közlekedők számára leginkább sürgető építési, felújítási munkálatok beazonosítása" lesz. És mert a "korábbi kormányzati ciklusok alatt a hazai útállapotok súlyosan leromlottak, a hálózat közel felén akár az azonnali beavatkozás is indokolt lenne", tehát a 2013. december 14-ig kinevezett koordinátoroknak szinte válogatniuk sem kell. Valójában elég, ha ráböknek a területükhöz tartozó legrosszabb műszaki állapotú és legforgalmasabb szakaszokra, és máris komoly segítséget nyújtottak a minden eddiginél "hatékonyabb, gyorsabb és a lakossági igényeket szem előtt tartó útfelújítások" programozására törekvő kormánynak.

Szakmai körökben okkal kérdezhetik: mi szükség van valójában a politikai biztosokra az állami közúthálózat középtávon tervezett rendbetételének előkészítésében? Hiszen ehhez alighanem minden információ rendelkezésre áll a Magyar Közút Nonprofit Zrt. által kezelt Országos Közút Adatbankban, vagy legalább a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központnál (KKK). Az NFM "utasításából" azonban kiderül: az útügyi biztosok összegyűjtik és koordinálják "a települések és a lakosság részéről felmerülő igényeket a közutak műszaki állapotának javításával kapcsolatosan, és azokat" továbbítják a közútkezelő területi vezetőjének.

És ha mindez nem tenné elég világossá, mitől is fontos a díjazás nélkül dolgozó útügyi biztosok munkája, az NFM utasítása további segítséget ad. A 19 koordinátor útfelújítási feladatok elvégzésének sorrendiségére tett javaslatait a közútkezelőnek figyelembe kell vennie munkaterve összeállításakor. Mi több, a politikai megbízottak az európai uniós, illetve hazai forrásból finanszírozott előkészítés, illetve megvalósítás alatt lévő közúthálózat-fejlesztési projekteket is figyelemmel kísérik majd, és javaslatot tesznek az egyes projektekre vonatkozóan. Vagyis, amit egyetlen fillér díjazás nélkül mondanak, az évekre bebetonozhatja, hol és milyen utak újulnak meg hazánkban a következő években.

Akiken az utak állapota múlik

1.    Font Sándor    Bács-Kiskun megye

2.    Csizi Péter    Baranya megye

3.    Dankó Béla    Békés megye

4.    dr. Hörcsik Richárd    Borsod-Abaúj-Zemplén megye

5.    dr. Bohács Zsolt József    Csongrád megye

6.    Törő Gábor    Fejér megye

7.    Gyopáros Alpár    Győr-Moson-Sopron megye

8.    Tasó László    Hajdú-Bihar megye

9.    Szabó Zsolt    Heves megye

10.    Boldog István    Jász-Nagykun-Szolnok megye

11.    Czunyiné dr. Bertalan Judit    Komárom-Esztergom megye

12.    Becsó Zsolt    Nógrád megye

13.    Pánczél Károly    Pest megye

14.    Witzmann Mihály    Somogy megye

15.    dr. Tilki Attila    Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

16.    Potápi Árpád János    Tolna megye

17.    Kovács Ferenc     Vas megye

18.    Lasztovicza Jenő    Veszprém megye

19    Manninger Jenő    Zala megye