Plusz két hónap az árfolyamgátnak
A jelenlévő képviselők egyhangú támogatásával a parlament kedden már meg is szavazta az árfolyamgát jelentkezési határidejének meghosszabbítását. A devizahitelesek így március vége helyett május végéig kérhetik a törlesztőrészlet kiszámításánál alkalmazott árfolyam rögzítését.
A fideszes Dióssi Csaba szombaton benyújtott javaslatában kezdeményezte, hogy az árfolyamgát jelentkezési határidejét két hónappal hosszabbítsa meg az Országgyűlés. A képviselő indoklása szerint jelenleg is tart a kormánya, a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és a Magyar Bankszövetség közös média kampánya, amely valószínűleg az igénylésre jogosultak jelentős részét győzi majd meg a programhoz való csatlakozásról.
Hétfői közleményében a bankszövetség támogatásáról biztosította a hosszabbítást, mert így az érintett devizahitelesek közül többen csatlakozhatnak. A szervezet egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy mivel az árfolyamgátat továbbra is legfeljebb 2017 júniusáig lehet igénybe venni, ezért az adósoknak érdemes mihamarabb dönteniük és igénybe venniük a lehetőséget. Minél hamarabb csatlakozik valaki, annál hosszabb ideig élvezheti a program jelentette védelmet és az ahhoz kapcsoló támogatást.
Az árfolyamgát lényege, hogy a svájci frankban jegyzett jelzáloghiteleknél a havi törlesztőrészlet 180, az euróalapú kölcsönöknél 250, míg a japán jenben nyilvántartott tartozásnál 2,5 forintos árfolyamon számítják ki. A rögzített és a tényleges árfolyam különbözete egy gyűjtőszámlára kerül, de csak a törlesztőrészlet tőke része, a kamatrészt az állam és a bank átvállalja.
Az árfolyamgáthoz csatlakozók minimum három évig, legfeljebb 2017 június végéig törleszthetnek fix árfolyamon. Ezután a gyűjtőszámlán felhalmozódott tartozást az eredeti hitellel együtt kell törleszteni. Maga a gyűjtőszámla-hitel legfeljebb legfeljebb 15 százalékkal emelheti meg a havi tőrlesztőrészletet, ha ennél nagyobb terhet jelentene, akkor a banknak a futamidő növelésével kell mérsékelnie az összeget. A gyűjtőszámlán felhalmozott követelés után a bankok a budapesti bankközi kamatlábnak (Bubor) megfelelő kamatot számítanak fel. A közszférában dolgozók ehhez még kamattámogatást is igényelhetnek.
A PSZÁF adatai szerint január végéig a körülbelül 456 ezer jogosult 29,3 százaléka lépett be az árfolyamgátrendszerbe. A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások január 30-ig 115 ezer gyűjtőszámlát nyitottak meg devizaalapú jelzáloghiteles ügyfeleik igénylése alapján. A rögzített törlesztési árfolyamú devizakölcsönök teljes állománya január végén 1034 milliárd forint volt, amely a lehetséges teljes devizahitel-állomány 33,8 százaléka.
