Egy orosz-magyar vegyes vállalat, a Novaja Zarja bonyolítja az exportot, az almát a kékcsei Gyümölcs-Mix Kft. vásárolja fel a szabolcsi termelőktől, a szállítást pedig az Ukraintrans nevű, budapesti székhelyű speditőrcég bonyolítja, amely két nap alatt megszerezte a rakomány elindításához szükséges engedélyeket. Az almát egy orosz nagybani kereskedő veszi át és teríti az üzletekben. Mindehhez a politikai keretet a két megye vezetőinek októberben aláírt együttműködési megállapodása biztosítja. Cseljabinszk hatalmas felvevőpiac: nehézipari központ, a megye 4 millió lakosú, székhelyén – Cseljabinszkban – egymillióan élnek.

Az 1970-es években szinte válogatás nélkül vitték a Szovjetunióba a szabolcsi almát. A csúcs éppen 30 éve, 1978-ban volt, amikor több mint 333 ezer tonna alma hagyta el a keleti határt. A mennyiség 1982-től folyamatosan csökkent, a kilencvenes évekre pedig gyakorlatilag megszűnt az almaexport. A mostani az első jelentősnek számító mennyiség az elmúlt 20 évben.

A hajdani Hungarofruct, ma TÉKISZ Zrt. tuzséri telepén szerda délelőtt rakták öt egységből álló vasúti szerelvényre – orosz műszóval, pityorkára – az almát. A pityorka négy hűtő- és egy gépészvagonból áll. A szállítmány 15 nap múlva érkezik a 3700 kilométerre lévő Cseljabinszkba. Az almát előfinanszírozással szállítják, vagyis az orosz fél előre fizet az áruért – átutalt 65 millió forintot, ami forgótőkeként működik. A gazdák hatvan forintot kapnak az alma kilójáért, amit az orosz üzletekben 60-65 rubelért, átszámítva körülbelül ötszáz forintért kínálnak majd.

Szakács Csaba, a Novaja Zarja tulajdonos ügyvezetője elmondta: korábbi személyes és baráti kapcsolatai révén jött létre egy éve az orosz-magyar vegyes vállalat. A nyíregyházi üzletember az 1992-ben megszűnt Hajtómű- és Felvonógyár szerelésvezetőjeként hosszú ideig dolgozott a hajdani Szovjetunióban. – Azt nem ígérhetjük, hogy visszaszerezzük az orosz piacot, de kis lépésekkel, együttműködéssel vissza lehet térni rá – közölte Seszták Oszkár a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés fideszes elnöke. Arra a kérdésre, hogy a mostani ügyletnek vannak-e politikai tónusai, Seszták úgy reagált: a biztonságpolitikai megfontolások és a gazdaságdiplomáciai aktivitás szerinte két külön kérdés, ez a tevékenységükben jól különválasztható. Az orosz piac pártja korábbi kormányzati munkájában is fontos cél volt. „Kötelességünk, hogy a termelőknek piacot szerezzünk” – fogalmazott a közgyűlési elnök.

Az 1970-es években szinte válogatás nélkül vitték a Szovjetunióba a szabolcsi almát. A csúcs éppen 30 éve, 1978-ban volt, amikor több mint 333 ezer tonna alma hagyta el a keleti határt. A mennyiség 1982-től folyamatosan csökkent, a kilencvenes évekre pedig gyakorlatilag megszűnt az almaexport. A mostani az első jelentősnek számító mennyiség az elmúlt 20 évben

A magyar almatermelők húsz év után ismét viszik az árut Oroszországba is