Piacot robbantott a bankok elszámoltatása

Erős a gyanú, hogy a devizahiteles elszámolások után a bankoktól visszakapott pénzt költötték el az emberek, s ez pörgette fel a kiskereskedelmi forgalmat júniusban.

A kiugró, éves alapon 7,2 százalékos forgalomnövekedés a piaci szereplőket is meglepte, korábban csak mérsékelt, egy-két százalékos élénkülést vártak a nyártól. A szabadságolások miatt hagyományosan a nyári hónapokban inkább csak stagnál a kiskereskedelmi forgalom.

A korábbi évek gyengébb forgalma – azaz a bázishatás – miatt is lehetett kiugró a júniusi forgalom, de a számottevően csökkenő benzinárak is pörgethették a szektort, hiszen az olcsó benzinből több fogy, s ha sokat utaznak az emberek, az serkenti a költéseiket is.

Devizahiteles család az elszámolással. Többet költhetnek
Devizahiteles család az elszámolással. Többet költhetnek
Balázs Attila / MTI

A KSH számaiból azonban az derül ki, hogy a piac által remélt forgalomhoz képest is legalább 40 milliárd forintos többlet jelent meg a kiskereskedelemben. Kérdés, hogy honnan volt a magyar családoknak ekkora elkölthető többletjövedelmük. Az általunk megkérdezett piackutatók szerint a kiskereskedelem nyár eleji rekordméretű felfutása gyanúsan egybeesik a devizahiteles elszámolásokkal kapcsolatos kifizetésekkel.

A lezárt hitelekkel kapcsolatos elszámolás után járó összegek kiutalása ugyan bankonként eltérő volt, de március végén, április elején elkezdődtek az utalások, s egészen a közelmúltig zajlottak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 180 milliárd forintot utaltak vissza a családoknak.

– Biztosat állítani egy-két hónap adatai alapján nem lehet – hangsúlyozta érdeklődésünkre Kozák Ákos, a GfK Hungária Piackutató ügyvezető igazgatója, ám szerinte is könnyen elképzelhető, hogy a devizahiteles elszámolások során visszautalt összegek egy része a nyár elején megjelent a piacon. A hirtelen, egyszeri piaci hatásra utaló jel lehet, hogy egy piackutató sem érzékelte a fogyasztói bizalom olyan mértékű erősödését, ami indokolta volna a kiskereskedelmi forgalom hat-hét százalékos júniusi megugrását.

Azt érzékelték, hogy a második negyedévben a hazai háztartások jóval többet költöttek élelmiszerre, mint korábban, de a júliusi adatok immár azt mutatják, hogy a nyár közepére visszaesett az élelmiszer-fogyasztás. A hipermarketláncok is lassulást érzékelnek, ám módosíthatja a képet, hogy jelenleg a forinthitelek elszámolása zajlik, s ezekben a hetekben is sokan kapnak vissza pénzt a bankjuktól, tehát könnyen lehet, hogy újra lesz mit elkölteni.

Egy korábbi tanulmányában a GfK úgy látta, hogy a devizahiteles elszámolások nyomán jelentős, fogyasztásra fordítható többletbevétele lehet a hazai háztartásoknak. A piackutató szerint az alacsonyabb jövedelműek költik napi fogyasztási cikkekre az elszámolásból származó pénzüket. A felső harmadba tartozó háztartások inkább a napi fogyasztási cikkeken túli szolgáltatásokat vesznek igénybe, kikapcsolódásra fordíthatják ezeket az összegeket, és megtakarításaikat növelik.

A május–júniusi kiskereskedelmi felfutás másik eleme lehet, hogy a devizahiteles elszámolás és forintosítás nyomán csökkent a bizonytalanság a havi törlesztőrészletek nagyságával kapcsolatban, és sokaknak kisebb összeget kell fizetniük, vagyis kevesebbet kell a hitelek miatt spórolni. Korábban az Országos Kereskedelmi Szövetség is a hitelekben látta a lakossági fogyasztás bővülésének fő akadályát.

Tehát elképzelhető, hogy a devizahiteles forintosítás hatása az év egészében is érezhető lesz, különösen ha az autóhitelek esetében is befejeződik a folyamat. Ha beigazolódik a szakértők sejtése, és a forintosítás, valamint az elszámolás az év hátralévő részében jelentősen élénkíti a fogyasztást, az akár a gazdasági növekedésben is megmutatkozhat.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.