Pezseg a sörpiac
A globális sörpiacon dúló felvásárlási láz és konszolidáció véget érhet, amennyiben az amerikai-belga-brazil Anheuser-Busch InBev teljesen bekebelezi a Modelo nevű mexikói céget. A Corona gyártójaként világszerte ismert Modelóban az AB InBev már rendelkezik 50 százalékkal, s most bennfentes információk szerint 20 milliárd dollárt sem sajnál arra, hogy a maradékot is megszerezze.
Az ügyletet már a héten nyélbe üthetik. Az AB InBev számára azért is fontos az akvizíció, mert ennek révén megnyílik előtte az út Latin-Amerikába. A cégóriás profitjának 80 százalékát adja Latin-Amerika és Észak-Amerika, ebből a szempontból teljesen érthető tehát az igyekezetük. Mexikó egyébként a világ hatodik legnagyobb sörpiacának számít – emlékeztet a Bloomberg, a Corona pedig a legnépszerűbb importsör az Egyesült Államokban.
A belgiumi Leuvenben székelő AB InBev az utóbbi idők felvásárlási bajnoka, eddig 70 milliárd dollárt költött több tucat kisebb-nagyobb sörgyártó megvételére. Az utóbbi tíz év legnagyobb dobása is a nevéhez fűződik: 2008-ban 52 milliárd dollárt fizetett a Budweisert gyártó amerikai Anheuser Buschért, amellyel világpiaci részesedését 18 százalékosra tudta növelni. Őt a dél-afrikai SABMiller követi 9,8 százalékkal, miután tavaly sikerült megszereznie az ausztrál Foster’st és 1,14 milliárd dollárért hozzá került a lengyel Kompania Piwowarska is.
Az öt legnagyobb szereplő együttesen a világpiac 48 százalékát uralja az Euromonitor International adatai szerint. Az AB InBev látja el már most az észak-amerikai piac felét, ám ha megszerzi a Modelót, akkor minden bizonnyal meg kell majd válnia egyik-másik érdekeltségétől, a versenyhatóság a túlzott erőfölény kialakulásától tartva ehhez kötheti az adásvétel jóváhagyását.
Mark Swartzberg, a Stifel Nicolaus & Co. elemzője úgy számol, hogy az AB InBev piacrésze a Modelóval együtt 56 százalékos lenne az Egyesült Államokban, s hogy ezt elfogadható szintre csökkentse, elég, ha eladja a csoporthoz tartozó Natural Lightot és a Buscht.
A világpiacon 8,8 százalékos részével harmadik Heineken is a feltörekvő országokra figyel. Ennek jegyében tett ajánlatot a Dominikai Köztársaság nemzeti sörgyárára, a CND-t azonban áprilisban az AB InBev 1,24 milliárd dolláros ajánlatával elhalászta az orra elől. Az 5,6 százalékos világpiaci részesedéssel negyedik dán Carlsberg Ázsia felé kacsingat. A cég 2025-ig 670 millió dollár értékben növeli sörgyártó kapacitásait Kínában, amely mára a világ legnagyobb fogyasztójává lépett elő.
Az olyan kisebb, de globálisan méretre még mindig nagynak tekinthető szereplők, mint a Molson Coors, a feltörekvő piacok sörfőzdéinek szisztematikus felvásárlásával igyekszik elkerülni azt, hogy maga is gigászok célpontjává váljon. A Molson Coors 3,3 milliárd dollárért vetette meg a lábát Közép-Európában, ennyiért jutott hozzá a StarBev magyarországi, bulgáriai, romániai, cseh és délszláv érdekeltségeihez, köztük a Borsodi Sörgyárhoz. A piaci konszolidáció kétségtelen előnye, hogy a nagyok csökkenteni tudják a költségeiket, miközben marketingakciók sorát indítják az eladott sörmennyiség gyors növelése érdekében.
A sörgyárosok tulajdonosi alkupozíciója egyébként világszerte meglehetősen erős, s csak igazán ütős ajánlattal tudják rávenni őket arra, hogy váljanak meg érdekeltségeiktől. A Bloomberg összeállításában felidézi a japán Kirin Holdings esetét a második legnagyobb brazil sörgyártóval, a családi tulajdonban lévő Schincariol Participacoes e Representacoesszel, amelyet több lépcsőben sikerült megvennie 3,6 milliárd dollárért, miután a felvásárlás kapcsán családi perpatvar alakult ki a brazil magántársaság tulajdonosai között.
A jól menő sörgyárak felvásárlása a tanácsadócégek szerint nem elsősorban pénzkérdés, előbb a tulajdonosok megfelelő megpuhításával kell közelebb kerülni az áhított célhoz.
