Petschnig Mária Zita: Ez a vég, térdre, imára!
Ha az 5200 milliárd forintnyi devizahitel-állománynak csak a negyedét, 1400 milliárd forint értékűt végtörlesztenek az érintettek, akkor a bankrendszernek ezen azonnal 20-25 százalékos vesztesége keletkezik, ami legalább 250 milliárd forintot jelent – mondta Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa. Természetesen, ha ennél többen élnek a lehetőséggel, akkor a pénzintézetek vesztesége felmehet 500 milliárd forintra is. Mindez egy olyan ágazatot terhel, amelynek tavaly mindössze 10-12 milliárd forint volt a nyeresége, s annak is nagy része az OTP Bankhoz köthető – tette hozzá.Amennyiben az anyabankok nem pótolják a kieső forrásokat, a magyar leányaiknak tovább romlik a hitelezési képességük, amely már most is komoly fékekkel működik: 2010-2011 nyara között 700 milliárd forinttal csökkent a vállalatok hitelállománya, és 450 milliárddal a lakosságé.
A bankokkal szemben a vállalkozások nettó megtakarítók, azaz több pénzt fizetnek be, mint amennyi kölcsönt felvesznek – tette hozzá a Pénzügykutató 2011-2012-es évre vonatkozó prognózisának bemutatóján Petschnig Mária Zita. „Ez a vég. Térdre, imára!”- jegyezte meg. Az egészséges gazdaságok ugyanis attól működnek, a felívelő konjunktúra akkor indul be, amikor a hitelfelvétel meghaladja a betétképzést, amikor a cégek beruházásaihoz a bankok hitelek formájában hozzáteszik a maguk részét, és ezzel közösen járulnak hozzá a növekedéshez, a munkahelyteremtéshez.
De nem csak a bankszektort és a cégeket érintő kérdésekben fest borús jövőt a Pénzügykutató prognózisa. Korábban, úgy gondolták, hogy a külső feltételek romlását ellensúlyozza a beruházások 2-3 százalékos növekedése. Mára azonban kiderült, hogy ez koránt sincs így, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal 6,9 százalékos zuhanást mutatott ki ezen a területen.
- Magyarország beruházási szakadékban van, ami azért nagy baj, mert a válságból kilábalás egyik fontos feltétele a beruházások javulása – mondta Petschnig Mária Zita. Hozzátette, 2009. harmadik negyedévétől gyakorlatilag világszerte mélypontra kerültek a beruházások, s onnan indultak növekedésnek. Magyarország a kormányváltásig együtt mozgott a nemzetközi trenddel, amelytől 2010. második negyedévében elszakadt, s miközben a szomszédos országokban 4-8 százalékos növekedést mérnek, Magyarország ennek ellenkező előjelű mutatóját produkálja. Mint Petschnig Mária Zita mondta, csak azokban az államokban zuhannak a beruházások, amelyekben mély válság van, mint például Görögországban, vagy Spanyolországban.
Az idei évre 1,5 százalékos GDP növekedést prognosztizál a Pénzügykutató, de hangsúlyozzák, ez kizárólag a nettó exportnak tulajdonítható, a belső piacon ugyanis nem múlt el a válság. A kormány intézkedései nem igazán segítették a kilábalást. Ott engedték ki az adót – szja- , ahol a legkisebb növekedést segítő hatása van. A fogyasztás élénkítésére alapozott gazdaságpolitikában nem vették figyelembe a munkaerő-piaci és a devizahitelezésből eredő korlátokat. A közmunka program, bármennyire is rossz, 1-1,5 éves késéssel indult be. Leállították és felülvizsgálták a PPP-beruházásokat, ezzel lefékezték a válságból kijutást. A válságadók visszamenőleges bevezetésével csorbították a jogbiztonságot, az ötletszerű intézkedéseikkel kiszámíthatatlanná tették a gazdasági környezetet, a bankadóval rontották a bankok hitelezői képességét. A befektetők bizalmát csak pillanatokra tudták megszerezni, s Magyarország kockázati felárát még a Bajnai-kormány által átadott 170 pontra sem tudták levinni, sőt, ellenkező történt, több száz ponttal feltornázták azt.
A 2012-es év mindezek fényében, nem épül igazán stabil alapokra. A háztartások helyzete minden bizonnyal tovább romlik, s még a bérkompenzáció ellenére is legalább három százalékos reálbér csökkenés várható. A reáljövedelmek ennél is nagyobb mértékben esnek, a minimálbérnél jóval alacsonyabb közmunkadíj tömegeknek jelent alacsony keresetet. Ráadásul, mivel a cégek is foglalkoztatnak közmunkásokat, vélhetően lesznek olyan vállalkozók, akik elbocsátják a jelenleg minimálbéren foglalkoztatott emberüket, majd visszaveszik az alacsonyabb közmunkadíjért. Ugyancsak a reáljövedelmi pozíciók romlását hozza magával a rokkantnyugdíjasok egy részének kisöprése a nyugdíjrendszerből. A foglalkoztatottak száma legfeljebb egy százalékkal, 40 ezer fővel bővülhet, ami a kikényszerített foglalkoztatásból ered, és nem a cégek munkahelyteremtő kedvével függ össze.
- A kormányzat permanens költségvetési kiigazításban lesz jövőre, máskülönben nehéz tartani a meghirdetett gazdaságpolitikát, ami mellett elkötelezte magát – mondta Petschnig Mária Zita. Amennyiben ugyanis nem ragaszkodik a deficit és az adósságráta csökkentéséhez, azzal az uniós pénzek elvesztését és az államcsőd közeli helyzetet kockáztatja – tette hozzá. A Pénzügykutató arra is számít, hogy a kormány egyre képtelenebb eszközüket vet be a politikai hitelesség megőrzésének bizonyítására hivatott „egykulcsos, arányos és igazságos” szja rendszer látszatának fenntartása érdekében.
Nehezíti a helyzetet, hogy már a 2011-es költségvetési bevétel is túl van tervezve 130-140 milliárd forinttal. De nem igazán indult el a Széll Kálmán terv megvalósítása sem, s a benne megfogalmazott 550 milliárd forintos stabilizáció maradéktalan végrehajtása is egyre kétségesebb. A bejelentett további 200 milliárd forintos kiigazítás sem lesz elég, hiszen az államháztartás tervezésekor a reálisnál magasabb bevétellel számoltak. A Pénzügykutató szerint 240 milliárd forint többlet kiigazítás szükséges a jövő évi 2,5 százalékos államháztartási hiány tartásához. Az infláció elleni küzdelem a rezsiköltségek befagyasztásában merül ki, ami valójában nem mást, mint elfojtott infláció termelés.
Mindezek fényében a Pénzügykutató jövőre egy százalékos GDP növekedést vár, de nem tartja kizártnak azt sem, hogy ismét recesszióba fordul az ország. Csökken a háztartások fogyasztása, azaz még az idei szintet sem éri el. Ezzel párhuzamosan esnek a kiskereskedelmi eladások is. A beruházások 3 százalékkal növekedhetnek az idei zuhanás után, ám ez kizárólag annak köszönhető, hogy muszáj felpörgetni az uniós fejlesztéseket, hiszen közeleg a hét éves ciklus vége. A munkanélküliségi ráta jövőre 11 százalékos lehet, miközben a foglalkoztatottak száma egy százalékkal növekedhet, amit alapvetően az eredményez, hogy a versenyszférában kevesebben dolgoznak majd, a közszférában viszont nő a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma.
S mit tehet a kormány az országért, azon kívül, hogy lemond? Igazából radikálisan változtatnia kell, de minimum el kellene vetnie a 35 százalékos luxusadó ötletét, az elkulcsos szja-t, fel kellene hagynia a visszamenőleges törvénykezéssel, amely egyre kedveltebb eszköze, befektetőbarátként kellene fellépnie - sorolták a Pénzügykutató munkatársai. Ahogyan Petschnig Mária Zita megjegyezte ő egy olyan idézetet talál idevalónak, amely úgy szól: Zsákutcában ne fokozd a sebességet!
