Tavaly közel 700 ezer peres ügy érkezett a bíróságokra. Ezek közül a polgári és gazdasági ügyek száma 180 ezer felett alakult. Ehhez képest peren kívül alig pár ezer eset oldódott meg. Lehetőség van ugyanis választottbírósághoz vagy mediátorhoz fordulni. Ez jóval egyszerűbb, rövidebb és olcsóbb megoldást jelent az ügyfeleknek. Utóbbi lehetőségek azonban finoman szólva sem túl népszerűek.

Ezekről az eljárásokról nincs statisztika, a mediációs eljárások számára vonatkozó kimutatás is csak 2009-es. Akkor 1800 eljárást regisztráltak, ami a polgári és gazdasági peres ügyek egy százaléka. Ennél frissebb statisztika nincs, de a mediációk száma nagyságrendileg nem változott éves szinten.

A választottbíróságokról még ennyi adat sincs. Ennek oka, hogy ezek az eljárások helyi szinten is megindulhatnak, nem lehet legyűjteni adatokat – az egyes esetekről pedig nincs adatszolgáltatási kötelezettség. Ennek fényében becsülni sem lehet a választottbírósági eljárások számát. Az valahol a peres és a mediációs ügyek között lehet, közelebb a nem peres eljárások számához.

Az érdektelenség hátterében leginkább az állhat, hogy az emberek nem ismerik ezeket a lehetőségeket – mondta Pók László, bejegyzett mediátor, a Szecskay Ügyvédi Iroda partnere. S ha nem ismerik ezeket a lehetőségeket, azokkal találkozva nyilván nem is bíznak azokban. Pedig szerinte jó lesz hozzászokni a mediációhoz, az ugyanis az új Ptk. szerint családjogi ügyekben kötelező lesz. Vagyis egy válás, egy gyermekelhelyezés nem kerülhet azonnal bíróságra: a feleknek első körben törekedniük kell a megegyezésre. A megállapodni akarás kulcskérdés, hiszen ez az eljárás lényege. Nem is csoda, hogy az ilyen közvetítői eljárások kétharmada zárul megegyezéssel.

Gazdasági ügyekben egyelőre nem kötelező a mediátor igénybe vétele. De ha a családjogban elterjed, akkor onnan szélesebbkörű is lehet a siker. A gazdasági ügyeknél az is áttörést hozhatna, ha a jogalkotó a gazdasági vagy polgári jogi viták egy részében olyan szabályt fogadna el, amely mediációs eljárás lefolytatását írja elő – foglalta össze Pók László.
A devizahiteles ügyekben is célravezető lehet a bankok és az ügyfelek közti vitát ilyen eljárásban rendezni: hiszen mindkét fél érdeke a megállapodás, s könnyebben juthatnak közös nevezőre.

A mediációs eljárás a hagyományos peres eljárásokhoz képest legfeljebb négy hónapig tarthat. Indulhat akár a felek közös kérelme, akár az egyik fél önálló kezdeményezése alapján, akár kötelező jelleggel. Az eljárás megindulásához mindkét fél önálló beleegyezése szükséges. Az eljárás megindítása után a felek a mediátor jelenlétében egy (ha szükséges több) alkalommal találkoznak. Ennek célja az, hogy a felek közösen olyan megállapodásra jussanak, amely mindkettőjük számára megfelelő. Ha ez létrejön, akkor az eljárás lezárul. A közvetítői eljárásban kötött megállapodás polgárjogi szerződésnek minősül. Megállapodás hiányában is véget ér az eljárás, ha a kezdőidőponttól négy hónap eltelik, vagy bármely fél annak megszüntetését kéri.