A Léhmann György ügyvéd nevéhez fűződő keresetlevél-minta abból indul ki, hogy a közjegyző a hitelező által vezetett számlák és bizonylatok alapján vállalta, az adós elleni, bírósági végrehajtás megkerülésével történő végrehajtás érdekében a hitelező felkérésére közokirati tanúsítványt ad ki. Márpedig a közjegyzőnek fogalma sem lehet arról, hogy milyen valós, vagy valótlan, tisztességes vagy tisztességtelen szerződési feltételek alapján létrejövő számszaki adatok alapján intézkedik az érintett kilakoltatásáról. A valós adatoknak ugyanis kizárólag a hitelező van a birtokában, s mivel ezeket az adatokat nem tette hozzáférhetővé sem a hitelezettnek, sem pedig a közjegyzőnek, a közjegyző ellen kártérítési kereset nyújtható be eljárása miatt  - számolt be az EuroAstra.Info.

Keresetlevél-mintájában Léhmann György hivatkozik az 1991. évi XLI. Törvényre, amelynek 3. § (1) szerint A közjegyző köteles megtagadni a közreműködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, különösen akkor, ha közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen. (2) Ha pedig a közjegyző az eljárása során aggályos körülményt észlel, de a közreműködés megtagadására nincs ok, köteles e körülményre a fél figyelmét felhívni és ezt az iratban feltüntetni. Ha a fél ez ellen tiltakozik, a közjegyző a közreműködését megtagadja.

Az ügyvéd szerint a közjegyző tisztességesnek fogadta el azokat a hitelszerződési feltételeket, amelyeket a Fővárosi Bíróság 15.G.41074/2010/25. számú, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által 4 hitelintézet ellen hozott április végi ítéletében tisztességtelenné nyilvánított. Mivel a közjegyző a kölcsönszerződéshez tartozónak nyilvánította a hitelező üzletszabályzatát, felelősséget vállalt az üzletszabályzat törvényességéért is, melyről most kiderült, hogy tisztességtelensége miatt törvénybe ütközik.

A közjegyző közhatalmi tevékenységet gyakorol, amikor közokiratot készít, a tevékenységével okozott kárért pedig a Ptk. 349. §-a alapján felelősséggel tartozik. Az ilyen kártérítési perek elsőfokú elbírálása a megyei bíróság hatáskörébe tartozik.

Léhmann ügyvéd azt tanácsolja az érintetteknek, hogy a mintalevelet saját konkrét helyzetükre alkalmazzák. A jogi mankót az www.mszfszk.hu  és a www.hitelkarosultakert.hu  honlapon bocsátottak rendelkezésre szabad felhasználásra