A Pénzügykutató Zrt. legújabb előrejelzése szerint 2015-ben a gazdasági növekedés lendülete, elsősorban a csökkenő beruházási ütem miatt, 2,4 százalékosra mérséklődik.

A Pénzügykutató munkatársai a cég szerdai sajtótájékoztatóján elmondták: 2015-ben 2,6 százalékos uniós módszertan szerinti államháztartási deficit alakulhat ki. A 3 százalékos küszöb alatti hiány elérése nincs veszélyben, de a költségvetésben előirányzott 2,4 százalékos hiány eléréséhez az országvédelmi tartalékok megtakarítása és a bevételi oldalon újabb intézkedések válhatnak szükségessé.

Az államadósság GDP-hez mért aránya 2014-ben az előzetes adatok szerint 76,9 százalékra, az előző évihez viszonyítva 0,4 százalékponttal csökkent, 2015 végére 76,2 százalékra mérséklődhet. Véleményük szerint 2015-ben a tavalyihoz képest a defláció valamelyest fokozódik. Az egész év átlagában a kutatók 0,4 százalékos árszintcsökkenést valószínűsítenek, az idei decemberi fogyasztói árindexet 1,5 százalékosra várják.

Várhegyi Éva, a Pénzügykutató főmunkatársa elmondta: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) beindította újabb kamatcsökkentő ciklusát, amiben az alacsony inflációs környezet mellett az Európai Központi Bank (EKB) eszközvásárlási programja miatt bővülő likviditás is szerepet játszhatott. Az MNB kamatcsökkentésének további mértékére a Fed második félévben várható kamatemelése is hat majd - tette hozzá.

Várhegyi Éva arra számít, hogy az alapkamat akár 1,6 százalékig süllyedhet. Hozzátette: egyelőre nem világos, mi a szerepe az újonnan meghirdetett kamatmérséklési ciklussal egyszerre bevezetett, az inflációs cél elérésében szerepet kapó toleranciasávnak. Elmondta: a takarékszövetkezeti csődök és a brókercsalások miatt az OBA és a Beva is jelentős mértékű feltöltésre szorul, ami a bankok emelkedő költségén keresztül a kamatréseket is megnövelheti.

A kormánynak az EBRD-vel kötött megállapodása értelmében ugyanakkor 2016-tól csökken a banki különadó, ami a jövedelmezőségi kilátások javulása révén már az idén valamelyest megemelheti a bankok hitelezési aktivitását - mutattak rá a cég munkatársai.

Várhegyi Éva arról is szólt, hogy a brókercégek botránya miatt a kisbefektetők körében megrendült a bizalom a pénzügyi intézményekben, de egyúttal a felügyelő hatóságokban is. Ráadásul - véleménye szerint - a felügyeletet ellátó MNB vezetői és a politikusok - mind a kormánypártok, mind az ellenzék is - rosszul kommunikálták a brókerbotrány fejleményeit, ami tovább növelte a bizalmatlanságot.

Úgy vélte, nem igaz az, hogy a pénz- és tőkepiac nincs eléggé szabályozva. " Ez nyilván nem igaz, mert a magyar tőkepiac szabályozását az elmúlt 25 évben végig a fejlett országok szabályaihoz, az uniós belépés után pedig az EU előírásaihoz igazították" - mutatott rá a Pénzügykutató főmunkatársa. Kiemelte: fennáll a veszélye annak, hogy túlszabályozott piacot hoznak létre, amely ismét megemelheti a pénzügyi intézmények, és a bankok költségeit, terheit, ami számos negatív következménnyel járhat.