A pénzügyi felügyelet idén márciusban több, jelzálog hitelezéssel foglalkozó pénzügyi vállalkozással szemben, az adott cégek ügyfelei érdekében közérdekű keresetet nyújt be a bíróságon - mondta Farkas Ádám, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.

Farkas Ádám elmondta: a felügyelet vizsgálatai alapján ezeknek a vállalkozásoknak a többsége súlyos szabálytalanságokat követett el, súlyosan megsértettek fogyasztói érdekeket, és az üzleti megbízhatóságot tekintve rendkívül kockázatosan működnek. A vállalkozásoknak egy része olyan partnerekkel tevékenykedett együtt - ingatlanfogalmazó cégekkel és magánszemélyekkel -, amelyekkel szemben a felügyelet följelentést tett, illetve eltiltotta őket az engedély nélküli pénzkölcsön-nyújtástól - fűzte hozzá a felügyelet elnöke.

Farkas Ádám elmondta: a felügyelet azért nyújtja be a közérdekű keresetet több pénzügyi vállalkozással szemben, mert egyes esetekben, a kölcsönfelvevők által aláírt szerződések alapján jelentősen sérültek az ügyfelek érdekei, gyakran olyan hitelszerződéseket írattak alá az ügyfelekkel, amelyek tisztességtelen feltételeket fogalmaztak meg. Így például ezekben a szerződésekben olyan pontok is szerepeltek, amelyek jogszabályokban rögzített jogokról való lemondást tartalmaztak - ismertette az elnök.

A PSZÁF 2009 második felében tíz jelzálog-hitelezéssel foglalkozó, illetve két ingatlan-lízingtevékenységet folytató pénzügyi vállalkozásnál végzett vizsgálatot. A vizsgálatokat azért rendelte el a felügyelet, hogy meggyőződjön például arról, mennyire jogosak a felügyelethez beérkezett ügyfélpanaszok.

A feltárt szabálytalanságokról, a vizsgálatokról Istvánovics Éva, a PSZÁF igazgatója elmondta: számos esetben a belső ellenőrzés gyengén működött ezeknél a pénzügyi cégeknél, a szerződéseket névleges kölcsönfelvevők írták alá a már hitelképtelen (BAR listán szereplő) tényleges kölcsönfelvevők helyett. A felügyelet gyakran "arra jött rá", hogy a pénzügyi vállalkozások között jelentős tulajdonosi összefonódások vannak. Egyúttal sokszor "utaztatták" a hiteleket az egy tulajdonosi körhöz tartozó cégek között - mutatott rá az igazgató.

Istvánovics Éva elmondta: összesen mintegy 18 ezer hitelszerződést vizsgált a főhatóság, ami elenyésző hányada a teljes magyarországi jelzálogpiacon lévő hozzávetőleg 1,1 millió hitelmegállapodásnak. A vizsgált kölcsönszerződések általában 6-7 millió forintos jelzáloghitelről szóltak. Ezek a pénzügyi vállalkozások azonban a kölcsönszerződéseket szinte azonnal felmondták, ha a kölcsönfelvevő ügyfél 90, vagy 120 napos törlesztési késedelembe esett, azaz több mint 3 hónapig nem fizette esedékes törlesztő részletét. A nem fizető ügyfélnek mindössze 3-5 napot hagytak arra a cégek, hogy rendezzék adósságukat. Ráadásul, ha eladták a jelzáloggal terhelt lakást, ingatlant, gyakran még mindig nagyösszegű tartozásuk maradt a nem fizető adósoknak - mondta az igazgató.

Farkas Ádám kiemelte: az ezeket a vállalkozásokat refinanszírozó kereskedelmi bankoknak - négy nagybankról van szó - a felügyelet többlet tőkekövetelményt ír majd elő a jövőben. A szabálytalanul működő pénzügyi vállalkozásokkal pedig úgynevezett hatósági szerződéseket köt a pénzügyi felügyelet, a fogyasztók érdekét védve.