Franciaország tartani fogja a 2013-as hiánycélt, és három százalék alá készül lenyomni a költségvetési hiányát  – erősítette meg hétfőn Pierre Moscovici francia pénzügyminiszter, miután Brüsszelben tárgyalt Olli Rehn pénzügyi biztossal. Minderre azt követően került sor, hogy az Európai Bizottság múlt heti országspecifikus gazdasági előrejelzésében azt jelezte: a 2013-as hiányszám magasabb lehet az unió által előírtnál. Moscovici nem akart belemenni abba, hogyan oldják meg az államháztartás kiigazítását, de leszögezte, hogy megszorítások nem lesznek. Rehn a tárgyalások fényében a sajtótájékoztatón elérhetőnek tartotta a francia hiánycélt.

Az új francia vezetésben szövetségesre találhat az Európai Bizottság – ezt erősítette meg Moscovici azon kijelentése is, hogy Párizs támogatja azt az elképzelést, hogy az európai mentőalapot (ESM) bankok feltőkésítéséhez is felhasználhassák. A spanyol bankok bizonytalan helyzetét ez oldaná meg leggyorsabban, de Németország – mely a legtöbbet adja bele a mentőalapba – inkább azt szeretné, ha a mentőalap továbbra is csak államoknak nyújthatna segítséget, és rajtuk keresztül jutnának a nemzeti bankok likviditáshoz.

Spanyolország viszont szeretné elkerülni a mentőprogramokkal járó stigmát. A mentőalapot létrehozó szerződést még nem ratifikálta minden tagállam, ugyanakkor Rehn legalábbis megfontolásra méltónak nevezte a felvetést.

Rehn ismét hangsúlyozta: meg kell szakítani az egymást „kisegítő” eladósodott államok és nehézségekkel küzdő bankok közti ördögi kört, és ehhez a bankunió, a bankszektor európai szintű igazgatása lenne célszerű. Moscovici jelezte, Párizs támogatja ezt az elképzelést. Az Európai Bizottság a várakozások szerint szerdán áll elő a bankunió bizonyos részeire vonatkozó, többek között egy nemzeti szintű, de integráltan működő bankszanálási alap létrehozásának javaslatával. José Manuel Barroso, az EB elnöke hétfőn Berlinben vacsorázik Angela Merkel német kancellárral, ahol a bizottság vezetője feltehetően azt is teszteli, meddig mehet el a testület a szerdai javaslatával.

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke eközben Szentpéterváron úgy nyilatkozott, hogy az EU vezetőinek június végi ülésén remélhetőleg megegyeznek a pénzügyi unió alapköveiben, és a menetrendben is. Németország szeretné új szintre emelni a pénzügyi integrációt, ennek része lehetne akár egy európai pénzügyminisztérium, harmonizált munkaerőpiac, szociális ellátórendszer és adórendszer.

Az elképzelés szerint növekedne az Európai Parlament szerepe is, amely az Európai Bizottság megnövekedett hatalmát ellenőrizné. Ez lenne a feltétele olyan veszteségeket „közösségivé” tevő rendszereknek, mint az eurókötvények, vagy a határokon átívelő bankbetét-garancia.

– Az a kérdés, hogy a partnereink több Európát is akarnak, vagy mindössze több német pénzt? – vázolta fel a németek számára alapkérdést egy Reutersnek nyilatkozó berlini tisztségviselő. Ha egy ilyen terv tényleg megvalósulna, akkor az az euró bevezetése óta a legnagyobb integrációs lépés lenne az EU számára. A terv mögött álló felfogás szerint minden, ami az integráció felé mutat, megnyugtatja a piacokat, és minden, ami a dezintegrációt vetíti elő, idegességet, pánikot okoz.