- Komolyan megfontolnám (az egyesülést) - mondta a General Motors vezérigazgatója, Rick Wagoner az amerikai szenátus bankügyi  bizottságának meghallgatásán. Hozzá-tette: az év korábbi folyamán  kezdett egyesülési tárgyalások azért akadtak meg, mert a General  Motorsnak nem volt pénze az ügyletre. A Chrysler vezérigazgatója, Robert Nardelli azt mondta a  meghallgatáson, hogy neki ugyan az állásába kerülne az egyesülés a  General Motorsszal, de ha ez megmenti a Chryslert, akkor "nem  bánnám".- Nem bízom az autógyárak vezetőiben - mondta a meghallgatáson Charles Schumer demokrata párti szenátor, majd így folytatta: - De  nem hagyhatjuk, hogy az iparág elbukjon.

Megfigyelők szerint a nagy amerikai autógyárak állami  megmentését közvetlenül főleg adminisztratív akadályok hátráltatják,  amelyek azonban a Bush-Obama váltás körüli politikai  bizonytalanságra vezethetők vissza. Nincs, aki határozottan  intézkedhetne például abban az ügyben, hogy vajon az amerikai  kormány korábban meghirdetett, 700 milliárd dollár bankmentő  intézkedéstervéből végszükség esetén lehetne-e juttatni bankvilágon  kívüli cégeknek is. Ilyen szükségintézkedést kérve a szenátus és a  képviselőház több vezetője levélben fordult George W. Bush elnökhöz,  de választ még nem kaptak. A maguk részéről törvényhozási lépést  kezdeményeztek, annak átfutása azonban nem lesz gyors.

A szenátus bankügyi bizottsága értesítést vár az amerikai  szövetségi tartalékbankrendszertől (Fed) is, a hivatalos levélben  azonban, előzetes értesülések szerint, egyelőre csak arról lesz szó, milyen nehéz jogszerű módon megfelelő fedezetet találni az esetleges  szükséghitelezéshez az autógyáraknak.

A három legnagyobb amerikai autógyár közül kettő, a General  Motors és a Chrysler már decemberben összeomolhat, írta korábban a  The Wall Street Journal. A csőd fenyegette detroiti hármak - a GM és a Chrysler mellett a  Ford - a héten nyújtották be Washingtonban a kongresszusnak  átszervezési terveiket. A három vállalat összesen 34 milliárd dollár  áthidaló szövetségi hitelt kér. A GM közölte: 4 milliárd dollár azonnali tőkeinjekcióra van  szüksége ahhoz, hogy fizetőképes maradhasson az év végéig. Eddig nem  lehetett tudni, hogy a GM helyzete ennyire drámai. A cég összesen 18  milliárd dolláros hitelre tart igényt. A Chrysler 7 milliárd dollárt kér, méghozzá december 31-ig. A  vállalat további 6 milliárd dollárért folyamodik az energiatakarékos  autófejlesztés folytatására. A három gyár közül a viszonylag legjobb pénzügyi helyzetben levő  Ford 9 milliárd dollár szövetségi hitelt kér, de jelezte, hogy  egyelőre nem akarja felhasználni. Ezenkívül 5 milliárd dollárt  igényel kis fogyasztású, környezetbarát autók fejlesztésére.

Mindhárom cég ígéretet tett, hogy felgyorsítják a kisebb  fogyasztású autók gyártását. A GM és a Ford azt is jelezte, hogy  megválnak bizonyos márkáiktól.
A három autógyártó eladásai novemberben nagyot zuhantak az egy  évvel ezelőttihez képest: a GM forgalma 41 százalékkal, a Fordé  31-gyel, a Chrysleré 47-tel csökkent. Mint a The Washington Times  megjegyezte, a három vállalaton a benzinár jelentős csökkenése sem  segített.
A USA Today arról írt, hogy a három vállalat vezérigazgatója  ezúttal nem magánrepülőgéppel érkezett Washingtonba, és  felajánlották, hogy évi 1 dolláros fizetéssel is beérik, ha hitelhez  jutnak. Ez azonban nem elég a szövetségi segítséghez, alaposan meg  kell indokolniuk kérelmüket.

A The Washington Times szerkesztőségi cikkében úgy foglalt  állást, hogy a Nagy Hármak nem kaphatnak több szövetségi hitelt. A  lap szerint a nagy szövetségi kölcsön modellje nem működik, ez  bebizonyosodott már 1979-ben, a Chrysler esetében. Ehelyett arra van  szükség, amire a Chrysler annak idején nem volt hajlandó:  csődeljárás keretében gyökeres átszervezést kell végrehajtani a munkaszerződések újratárgyalásával.