A szerdai aukción eredetileg ötmilliárd eurónyi értékben kínáltak fel 2014 júliusában lejáró kincstárjegyeket a befektetőknek. Végül 4,17 milliárd kelt el mínusz 0,06 százalékos hozamszint mellett. (Már a hasonló lejáratú finn kincstárjegyekkel is nulla alatti hozammal kereskednek a másodpiacon.)

A Bundesbank által egy hónappal korábban, 0,1 százalékos átlaghozam mellett kibocsátott kétéves papírok már kilencedik napja negatív hozammal cserélnek gazdát a piacokon. A júniusi kibocsátásnál alacsonyabb átlaghozam eddig csak egyszer, a május 23.-ai aukción alakult ki, akkor 0,07 százalékos hozamígérettel „kecsegtették” a befektetőket.

A szerdai újabb aukció előtt pár órával a kétévest 0,04 százalékos negatív hozammal adták-vették a piacon. A kincstárjegy hozama kedden -0,061 százalékon negatív rekordot állított fel. A negatív hozam azt jelenti, hogy az állampapír megvásárlója a kibocsátáskori névértéknél kevesebbet pénz kap vissza a lejáratkor. De a németektől legalább „sicher”, hogy megkapja, nem úgy mint a görögöktől, ahol tavasszal egy egyezség keretében 40 százalékos értékleírás mellett újították meg a bankok állományában lévő államkötvényeket, és korántsem biztos, hogy ezt a pénzt be lejáratkor be tudják szedni a pénzintézetek.

Ilyen előzmények után Marc Ostwald, a Monument Securities londoni kötvénystratégája a szerdai aukció előtt csak abban volt biztos, hogy negatív hozam mellett jegyzik le a kétéves kincstárjegyet. De hogy az ajánlatokból végül is mennyit fogad be a kibocsátó, azt kérdésnek tartotta. Eredetileg ötmilliárd eurós összeg szerepelt a Bundesbank kibocsátási felhívásában. A piacokon nagy a bizonytalanság az európai adósságválság rendezését illetően és ez a befektetőket is erősen nyugtalanítja - mondta a szakember a Bloomberg hírügynökség kérdésére.

Az irányadó tízéves lejáratú német államkötvényt azért még pozitív hozam mellett adják-veszik, jelenleg 1,23 százalékos a hozama. A stabilitás fokmérőjeként kezelt német állampapírhoz képest a franciák tízévesét 2,09, a belgákét 2,47 százalékon jegyzik. A választóvonalat a szakértők 6 százaléknál húzzák meg. Az e fölötti hozamígérettel kibocsátott állampapírok visszafizetésének már komoly kockázatai vannak, ugyanis kitermelhetetlenül magas a hozam, s adósságspirálba kényszeríti az illető országot. A spanyolok már 6,76 százaléknál járnak, míg a pénteken a Moody's által két fokozattal leminősített olaszok 5,96 százalékos hozammal szereznek új forrásokat.

Nem kell messzire menni ahhoz, hogy egy euróövezeten kívüli országot is példaként állítsunk magunk elé. A cseheknél soha nem látott mélységben, 2,48 százaléknál jár a koronában nominált tízéves állampapír hozama. A prágai kormány ugyanis hathatós és fájdalmas lépésekre vállalkozott az költségvetési hiány lefaragása érdekében. Júliusban eddig 56 bázisponttal csökkent a hozam, ékesen bizonyítva, hogy a befektetők díjazták a kormánynak a büdzsé rendbetételére vonatkozó erőfeszítéseit.

A német állampapírokat a befektetők a biztos pénzügyi menedék megtestesítőjeként tartják számon. Hasonló a dollárhoz, a svájci frankhoz vagy az aranyhoz. Válságos időszakban ezért hirtelen megnő irántuk a kereslet. Amíg ez a svájci frank árfolyamának felverését, megerősödését eredményezi, a kötvénynél éppen ellentétes folyamat játszódik le: a kereslet növekedése olyan méreteket ölt, hogy a befektetőknek kisebb haszon, azaz alacsonyabb hozam mellett is megéri megvenniük a német kötvényt. A kétéves lejáratú állampapírok közül egyébként az osztrák és a holland kibocsátásúak hozama is nullás szint alá ment a héten.