Példát mutatott Matolcsy Györgynek Marek Belka, a Lengyel Nemzeti Bank (NBP) elnöke, miután az általa vezetett kamatdöntő testület szerdán a piaci konszenzust jelentő 25 helyett 50 bázisponttal, 1,50 százalékra faragta az irányadó rátát. A Magyar Nemzeti Bank – és a forint – szempontjából ez amiatt fontos, mert a nemzetközi befektetők a feltörekvő országok közül egy kalap alá vesznek bennünket a csehekkel és a lengyelekkel. S ha a lengyelek lazítanak, akkor ez az elvárásuk Magyarországgal szemben is – amennyiben az országspecifikus jellemzők ezt megengedik.

Ez pedig nem is kérdéses. Mindkét ország erőteljes gazdasági növekedést produkált tavaly, a lengyelek négyéves csúcsra, 3,3 százalékra tornászták fel GDP-jüket, nálunk 3,5 százalékos volt a növekmény. A defláció ott júliusban kezdődve januárra elérte a -0,9 százalékos szintet, nálunk a szeptemberi start után az első hónapban -1,4 százalékosra ugrott.

Az energiaárak ott piaci, itt rezsicsökkentési alapon estek, de a nélkülük számított maginfláció mindkét országban pozitív, jelezve, hogy csak átmeneti hatások – főként az élelmiszerek és az üzemanyagok – húzzák a mélybe az árindexet. A lengyel kamatcsökkentés hivatalos indokaként a hetedik hónapja tartó defláció elleni harcot nevezték meg, noha a monetáris tanács tagjai közül többen is rámutattak arra, hogy olyan külső tényezőre, mint az energiaárak csökkenésére a kamatpolitikával nem tud hatni az NBP.

Kilátásaink egyaránt biztatóak, bár a lengyelek megítélése minden téren kedvezőbb. A közel százmilliárd dolláros devizatartalékuknak, a GDP-hez képest 57 százalékos államadósságuknak és stabil gazdaságpolitikájuknak köszönhetően hitelminősítői besorolásuk négy-öt fokozattal jobb a még mindig bóvli kategóriában lévő magyar osztályzatnál. Ez is magyarázza, hogy a tízéves lejáratú lengyel kötvényt 2,2, a magyart 3 százalékos hozammal árulják.

A kamatdöntéssel Varsó tehát üzent Budapestre, s most már el lehet kezdeni számolgatni, mekkora szeletet hasít le a 2,10 százalékon álló kamatból a monetáris tanács március végi ülésén. Elemzők szerint a kamatcsökkentési sorozat újraindítása nem kérdés, legfeljebb annak végpontja lehet vitatéma. A legmerészebbek szerint 1,5 százaléknál áll majd meg az MNB.