Makkai Mária felügyeleti vezető a jelentés ismertetésekor idézte Domokos László ÁSZ-elnök véleményét, amely szerint a PPP-konstrukcióban (az állam és magáncégek együttműködésével) megvalósuló beruházások 15-20 év alatt 50-100 százalékkal több közpénzbe kerülnek, mintha azokat hagyományos módon valósították volna meg.

Ezért is javasolta az ÁSZ a nemzeti fejlesztési miniszternek a Müpa és a kollégiumi beruházásosokhoz kapcsolódóan: gondoskodjon a programok előnytelen szerződési feltételei miatt a felelősség kivizsgálásáról és ezek eredményének ismeretében tegye meg a szükséges intézkedéseket.

A felügyeleti vezető a vizsgálat részleteit ismertetve elmondta: az ÁSZ már egyszer ellenőrizte mind a Müpát, mind pedig a kollégiumi beruházásokat 2006-ban, illetve 2007-ben. A mostani utóellenőrzés célja az volt, hogy a projektek szerződéses feltételeinek teljesülése során megvalósult-e a közpénz gazdaságos felhasználása és az üzemeltetés a szerződésben foglalt tartalommal, ellenőrzötten és a közpénzfelhasználás gazdaságosságát biztosítva teljesült-e. Azt is vizsgálták, vajon biztosított volt-e a közpénzfelhasználás társadalmi hasznosulása.

A vizsgálat során összegyűjtött tapasztalatok általában azt mutatták, hogy a szerződéses feltételek nem biztosították az állami megrendelő érdekeinek érvényesülését - összegezte az ellenőrzésvezető.

Makkai Mária példaként hozta: a Müpa-szerződés szerint a rendelkezésre állási díj teljes nettó összegét euróban fizeti az állami megrendelő annak ellenére, hogy a díj 51,7 százaléka olyan üzemeltetési és felújítási tételekre nyújt fedezetet, amelyek a magánpartnernél forintban merültek fel. Hozzátette, a vizsgált időszak alatt a Művészetek Palotájára fordított állami kiadások összege évente átlagosan 13,3 milliárd forint volt, vagyis összességében 50 milliárd forint körül mozgott.

A felsőoktatás kollégiumi beruházási program keretében 15 felsőoktatási intézménynél 24 projekt - ezen belül 8 diákotthon létesítése és 16 kollégium rekonstrukciója - valósult meg PPP konstrukcióban. A diákotthonok és a felújított kollégiumok bérleti díjához történő minisztériumi hozzájárulás összesen mintegy 10 milliárd forint volt. A támogatás a futamidő végéig - ez általában 20 év - várhatóan további mintegy 65 milliárd forint központi költségvetési forrást igényel.

A kollégiumi beruházási program projektjeinél a kockázatok megosztására vonatkozó szerződéses rendelkezések nem feleltek meg a közszféra érdekeinek - foglalták össze a szakértők. Horváthné Herbáth Mária példaként említette, hogy a projektek 37,5 százalékánál - ez 9 beruházást jelent - az üzemeltetés kockázatát ténylegesen az intézmények gazdasági társaságai viselték a vizsgált időszakban.

Mindehhez hozzátették: igaz ugyan, hogy a diákotthonok és felújított kollégiumok műszaki üzemeltetése megfelelt a szerződésben foglaltaknak - azaz a megrendelők és felhasználók elvárásának -, de a PPP konstrukció gazdaságossága mégsem igazolódott be. Emellett a diákotthonok és korszerűsített kollégiumok kihasználtsága biztosított volt 2007 és 2010 között, ám a közpénzfelhasználás társadalmi hasznosulása, de főként a vidéki kihasználtság elmaradt a kívánatostól, mivel az csökkenő irányt mutatott.