Miközben a hazai gyógyszergyártók a válság évei alatt is jelentősen, növekvő arányban hozzájárultak a hazai gazdaság teljesítményéhez, a magyar piacuk 7,1 százalékát elvesztették. Ennek oka az egészségbiztosító kiadásainak mérséklésére használt vaklicit.Veszteségeiket eddig az exportjuk növelésével, a főként a volt szovjet utódállamokban való eladásaikból ellensúlyozták. Csakhogy ez a lehetőség igencsak korlátos, nem vég nélküli – derült ki a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) keddi sajtóbeszélgetésén. Ezekben az országokban ugyanis mind több intézkedés védi az ottani gyártóbázisú cégeket a külföldi beszállítókkal szemben. 

A fórumon a négy hazai gyártókapacitással rendelkező cég – a Richter, az Egis, a Sanofi és Teva – által finanszírozott és a Századvég Zrt. által készített kutatást is ismertettek. Ez a tanulmány az érintett gyártók hazai gazdasági szerepét elemezte. Ebből az is kiderült: kifejezetten nemzetgazdasági érdek, hogy a magyar betegek itthon gyártott készítményekkel gyógyuljanak. Ugyanis minden ilyen orvosságra kifizetett 100 forintnyi támogatás 136 forintnyi költségvetési bevételt hoz, miközben a külföldön gyártottak „mindössze” 35 forintot.

Az elemzésbe vont 4 cégnél tavaly több mint 12 ezer embert foglalkoztattak, 612 emberrel többet, mint 2008-ban. Azaz más ágazatokkal ellentétben a gazdasági válság ellenére sem csökkent a foglalkoztatottak száma. Ennél is jelentősebb eredményként említették, hogy az iparágban meglévő 10 munkahely a tovagyűrűző hatások révén a beszállítók és kereskedők körében további 23 új állás megteremtéséhez és megtartásához járult hozzá.

A Századvég Gazdaságkutató megállapítása szerint az ágazat a kutatás-fejlesztésben is élen jár. A vizsgált társaságok 2012-ben 62 milliárd forintot fordítottak kutatás-fejlesztésre, amely a nemzetgazdasági átlag nyolcszorosának felel meg. A felmérésbe bevont vállalatok magyarországi tevékenységük nyomán 2008 és 2012 között 221 milliárd forinttal járultak hozzá a költségvetés bevételeihez: öt év alatt 354,7 milliárd forintot fizettek be az államnak adók és járulékok formájában, ezzel szemben 133,7 milliárd forintot igényeltek vissza. Az áfa-visszaigénylés nagysága egyértelműen az igen jelentős exporttevékenységnek köszönhető. A saját termékeik előnyben részesítéséért küzdő társaságok azt is közölték: ha a hazai piaci körülmények nem javulnak, nincs más lehetőségük, mint hogy megfontolják a gyártókapacitás külföldre költöztetését.