Az MSZP és a Fidesz két-két, míg az SZDSZ és az MDF egy-egy képviselője jegyzi azt az országgyűlési határozati javaslatot, amely hétfőn jut el a szavazásig, és amelynek a végső szövege a parlament honlapján olvasható. A határozati javaslat az építőipart szélesen értelmezi, beleértve az építőanyag-ipart, valamint az ingatlanfejlesztést is. Ezek legsúlyosabb nehézségeit a következőkben látja: a megrendelések visszaesése, a finanszírozás (hitelezés) beszűkülése, a lánctartozás kiterjedtsége, valamint a feketemunka átlagot meghaladó mértéke.

A javaslatok első része a közberuházásokhoz kapcsolódik: gyorsabbak legyenek a támogatási döntések, majd a szerződéskötés is, és minimálisra szűküljön a szerződéskötés, valamint a közbeszerzési kiírás közti időszak. A közbeszerzések értékelésekor kapjanak többletpontot azok az ajánlattevők, akik egységnyi árbevétel után több társasági adót fizetnek. Ne indulhassanak közbeszerzésen azok a cégek, amelyek mérlege az utóbbi három év közül kettőben negatív volt. Jogszabály írja elő azt is, hogy a különféle garanciákra mekkora összeget tarthat vissza a megrendelő. A javaslat: a teljesítési garancia legfeljebb 3, míg a jóteljesítési garancia 2 százalék lehessen, a vállalási árhoz mérten.

A minimális rezsi óradíj kerüljön az Országos Érdekegyeztető Tanács elé, és ha ott elfogadják a felek, akkor minden közbeszerzésen legalább ezzel kelljen kalkulálni a bérköltséget. Egy másik javaslat akkreditált, egységes költségvetés-készítő program használatát írná elő.

A határozati javaslatba bekerült a "biztos kéz" programja, amelynek lényege: a szerződött felektől független szervezet fizeti ki az elvégzett munkát. Így nem maradnak kifizetetlenek az alvállalkozók. (A miniszterelnök a napokban úgy kommentálta az elképzelést, hogy előbb fizetik ki az alvállalkozókat, így ha náluk elfogy a pénz, nem kap semmit az olcsó fővállalkozó.) Jelentős állami és önkormányzati beruházásokat végző cégek is finanszírozási nehézségekkel küszködnek. A javaslat erre azt a megoldást kínálja, hogy az állam hajtson végre tőkeemelést ezekben a cégekben.

A javaslatok egy része az épületek energia-felhasználásával kapcsolatos. Azonnal meg kell kezdeni egy olyan program kidolgozását, amely a lakások energia-felhasználását csökkenti. A hőszigetelés mellett a program része az ablakcsere és a fűtés-szabályozás is. A szén-dioxid kvóta értékesítéséből befolyt pénzt pedig csak a panel-programra lehessen fordítani.

A lakások felújításakor az áfa - átmenetileg - csökkenjen 5 százalékra, és a felújítási költség harmadát lehessen leírni a személyi jövedelemadóból. Az első lakást vásárlók - meghatározott vételárig - mentesüljenek az illetékfizetés alól. A fizetésképtelenné vált lakástulajdonosok megsegítésére lakás-mobilitási alap létrehozását javasolja a határozati javaslat. A finanszírozás visszavonása miatt leállt - és igazoltan megtérülő - lakásberuházásokra pedig az állam vállaljon kezességet.

Végül a hatósági ügyintézés gyorsítása is szóba kerül a javaslatban. A régészeti feltárás és a kisajátítás idejének a rövidítését külön is kiemeli. Itt is szóba kerül az, amit a szakma több éve szorgalmaz: legyen olyan hatóság, amely a kivitelezést ellenőrzi. Az állam korlátozza azok vállalkozási szabadságát, akik cégüket szándékosan csődbe vitték, és ezzel lánctartozást generáltak. Az építőipari kivitelezőkre pedig kötelező szakmai regisztrációt ír elő a javaslat.