Az Országgyűlés Számvevőszéki és Költségvetési Bizottsága szerdán benyújtotta a kereskedelmi törvény módosítását, miszerint 2012. január elsejétől nem épülhet háromszáz négyzetméternél nagyobb kiskereskedelmi áruház Magyarországon. A javaslat indoklása szerint a fő célja, hogy mérsékelje a kiskereskedelem koncentrációját, ami jelentősen megnőtt a nagy áruházláncok javára.

Így a törvényhozók szerint ma az ágazat cégeinek alig egy százalékát adó nagy és közepes vállalkozásoknál landol a kiskereskedelem forgalmának 69 százaléka. A javaslat indoklásából az is kiderül, hogy ez már folyó beruházásokra nem vonatkozik, így nemcsak az építési engedéllyel rendelkezők, ám azok is mentesülnek a tiltás alól, akik a törvény januári hatálybalépése előtt bejelentették az építésügyi hatóságnál a beruházásukat. Kérdéses, hogy a hátralévő másfél hónap bejelentési hajrát hoz-e a kiskereskedelmi beruházóknak?

Sok jelölt nem lesz, mivel a kormány által korábban kivetett válságadók nyomán a kiskereskedelmi cégek jó része visszavett a hálózatfejlesztésből, így például a tavaly 666 milliárdos forgalmat lebonyolító piacvezető Tesco is jobbára a kisméretű, háromszáz négyzetméter alatti üzleteit fejlesztené a közeljövőben.

A javaslat – amennyiben rábólint a parlamenti szavazógép – elsősorban a hazai láncok és a független kisboltok fő konkurensének számító Lidl és az Aldi keménydiszkontok hálózatfejlesztését foghatja vissza, amelyek a válságadók ellenére is dinamikusan bővítették a hálózatukat, illetve jelezték, hogy tovább folytatnák az itteni terjeszkedésüket. Kérdéses, hogy a két évre, 2014-ig tervezett moratórium érdemben tud-e változtatni a kilencvenes évek közepe óta mára kialakult piaci arányokon? A piacot ismerők szerint inkább arról lehet szó, hogy a korábbi – a kormány előrejelzései alapján – optimista vélekedésekkel ellentétben jövő évben is folytatódik a 2007 eleje óta tartó kiskereskedelmi recesszió, és a kormány így próbálná megkímélni a kisvállalkozásokat a recesszióban is terjeszkedni tudó diszkontok versenyétől. Ugyanakkor kérdéses, hogy azt a törvényhozók végiggondolták-e, hogy a 300 négyzetméter alatti kis üzletek egymás között is versenyeznek, így a hazai láncokhoz – köztük a legnagyobb CBA-hoz – tartozó nagyobb tulajdonosok hálózatfejlesztése is nagyobb lendületet kaphat éppenséggel a független kisboltok rovására.

Ugyanakkor a jelek szerint a kormány holdudvarába tartozó vállalkozásoknak is kiskaput nyithatnak: a törvényjavaslat szerint ugyanis arról, hogy ki kaphat felmentést, arról a Vidékfejlesztési Minisztérium és a kereskedelemért felelős tárca képviselőiből alakuló bizottság javaslata alapján a kereskedelemért felelős miniszter dönt, aki jelenleg Matolcsy György.

A plázastop már korábban bejelentett tervét éles kritikákkal illették, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, Vámos György szerint a moratóriummal nem lehet lefolytani a versenyt az ágazatban, a tőkeerős kereskedelmi vállalkozások más piaci eszközöket is be tudnak vetni, így a plázastop végső soron nem érheti el a célját. Ugyanakkor – amellett, hogy egy ilyen tiltás igen rossz üzenet a piacnak – a moratórium az építőipar válságát fokozhatja, amelynek eddig a kiskereskedelem volt a második legnagyobb megrendelője. Hasonló kritikákat fogalmazott meg korábban Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára, aki emellett úgy látta, hogy lehetetlen helyzetek sokaságát adja, hogy egy központi, fővárosi székhelyű bizottság dönthet arról, hogy országszerte ki építkezhet és ki nem.

A plázamoratórium ötletét még a Lehet Más a Politika (LMP) vetette fel. Az LMP ugyanis a fenntartható kiskereskedelemért egy törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek az lett volna a veleje, hogy jelentősen kiszélesítse a kiskereskedelmi beruházásokkal kapcsolatos döntéshozatalt, így az ilyen döntésekbe bevonták volna a helyi civil szervezeteket, illetve a szomszédos önkormányzatokat is. Az LMP elképzelése szerint egy ilyen döntési mechanizmus létrejötte hosszabb időt vett volna igénybe, így erre az időszakra, átmenetileg hozták volna be a plázastopot. Azonban a Fidesz törvényhozói egy időre nemcsak hogy felkarolták az LMP kezdeményezését, ám az ellenzéki párt törvényjavaslatát igyekeztek a „saját képükre formálni”. Előbb az LMP törvényjavaslata mellett próbált meg a kamarai törvény javaslatába, majd önálló jogszabályba olyan passzusokat elhelyezni, amivel központi ellenőrzés alá került volna a kiskereskedelmi hálózatfejlesztés. Később az LMP javaslatába kerültek be ilyen tartalmú módosítók, mire az LMP végül úgy döntött, hogy eláll a saját javaslatától. A Fidesz háza táján ekkor egy ideig úgy hírlett, hogy jegelték a plázastop ötletét, ám a múlt héten a kormány nagy hirtelen eldöntötte, hogy önálló törvényt nyújtanak be a kérdésben.