Parlament előtt a „lex Járai” 2.0
Az induló biztosítóknak kedvező módosító javaslatot nyújtott be csütörtökön a parlament előtt fekvő adótörvénycsomaghoz Papcsák Ferenc fideszes országgyűlési képviselő. Az elképzelés szerint a társaságoknak a még az Országgyűlés tavaszi ülésszakában elfogadott, jövő januártól élő biztosítási adónak az egymilliárd forint tárgyévi bruttó díjelőírás eléréséig csak a negyedét, az egymilliárd és nyolcmilliárd forint közötti részre a felét kellene megfizetniük, s a teljes közterhet csak az e feletti összeg után kellene leróniuk.
A biztosítók különadóját váltó biztosítási adót a társaságoknak casco, valamint vagyon- (így például a lakás-) és balesetbiztosításokból származó díjbevételük után kell megfizetni. Az új teher mértéke a casco esetében 15 százalék, míg a két másik termékkörnél tíz százalék. Ha a parlament elfogadja Papcsák javaslatát, akkor az azt jelenti, hogy például évi kétmilliárd forint, cascóból származó díjbevétel után 112,5 millió forint biztosítási adót kell majd fizetni, míg a jelenleg hatályos szabályozás alapján 300 milliót kellene.
Papcsák javaslatát azzal indokolja, hogy az új biztosítók indítása jelentős tőkebefektetést igényel, s csak nyolc-tíz év után válnak nyereségessé. A képviselő szerint a vállalkozások élénkítése, a piaci verseny elősegítése érdekében indokolt az induló biztosítók adóterhelésének mérséklése. Papcsák szerint ezt a szempontot már a pénzügyi szervezetek különadójáról szóló törvény megalkotása során is figyelembe vették a jogalkotók, ezért a javaslatának elfogadása egyenlő elbírálást eredményező jog- és adóharmonizációs lépés lenne.
Csakhogy Papcsák rosszul emlékszik, a pénzügyi szervezetek különadójáról szóló törvény nem tesz különbséget a biztosítók között, csupán párttársai szerettek volna hozzá hasonlóan keresztülnyomni a parlamenten ilyen indokokkal egy akkor „lex Járai” néven elhíresült módosító javaslatot. Az induló biztosítóknak, így például a többek között Járai Zsigmond korábbi pénzügyminiszterhez, Martonyi János volt és jelenlegi külügyminiszterhez és Szapáry György miniszterelnöki főtanácsadóhoz köthető CIG Pannóniának (akkor még CIG Közép-európai Biztosító) adómentességet biztosítani hivatott elképzelést először Rogán Antal nyújtotta be.
A gazdasági bizottság akkori elnöke azonban végül visszavonta a javaslatot, indoklása szerint attól tartott, hogy túl sok kivétel lesz a bankadó alól (az induló biztosítók mellett a takarékszövetkezetek és a pénzügyi közvetítők – köztük a CIG Pannónia egyik tulajdonosa, a Brokernet), s így azt nem fogadná el az Európai Bizottság.
Ezek az érvek azonban, úgy tűnik, nem győzték meg azokat a fideszes képviselőket, akik pár nappal később, a költségvetési bizottságon keresztül, lényegében ugyanezt a javaslatot ismét benyújtották. A parlament meg is szavazta a módosítót, így az bekerült a törvényjavaslatba, az egészből csak azért nem lett aztán semmi, mert a kormány egy zárószavazás előtti módosítóval végül mégiscsak kivetette azt a jogszabályból.
Az akkori hírek szerint már maga Járai Zsigmond kérte azt, hogy ne legyen benne a törvényben az induló biztosítóknak adómentességet, a CIG Pannóniának pedig így évi több százmillió forint megtakarítást eredményező javaslat, mert annyira kellemetlenek voltak számára a személyét, és rajta keresztül a biztosítót érő támadások.
Pedig a javaslat nem csak Járaiéknak kedvezett volna. A feltételeknek megfelelt és így mentesült volna a különadó alól az Ergo Életbiztosító, a Genertel, az MKB Általános Biztosító, az MKB Életbiztosító és a Wáberer Hungária (akkor még Wabard) is. Hasonló a helyzet a mostani Papcsák-javaslattal: az elképzelés egyik kedvezményezettje a tavaly októberben induló, a Magyar Biztosítók Szövetsége adatai szerint az idei első félévben 1,3 milliárd forint díjbevételt elérő CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító, amely egyelőre gépjármű- (casco és kötelező), lakás- és utasbiztosítással foglalkozik.
A korábbi elszámoltatási kormánybiztos elképzelése azonban nem kifejezetten csak az induló, hanem minden kisbiztosítónak kedvezne, hiszen az adóteher csökkentését nem a biztosító indulásától, hanem méretétől, a kezelt állomány nagyságától teszi függővé. Emiatt a javaslat a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító mellett még vagy tucatnyi kisebb vagyonbiztosítónak kedvezne. Úgy tudjuk, bár a CIG vezetése régóta lobbizik azért, hogy a jogalkotó elismerje, az adózásban akceptálja az indulók biztosítók veszteségeit, ez a mostani elképzelés nem tőlük, hanem egy olyan kisebb piaci szereplőtől származik, amely már több éve működik.
