Válaszút elé került a francia Alstom. A többi között a magyar síneken futó Metropolis metrószerelvényeket is gyártó cég részleges eladását az igazgatótanács fontolgatja, Francois Hollande miniszterelnök kormánya ellenzi. A társaság ma számol be éves eredményeiről, ám a szokásos éves közgyűlésig biztosan nem derül ki, javíthat-e majd a mérlegen az energetikai üzletág eladása. A tervek szerint a közlekedési ágat tartanák meg biztosan.

A hőerőmű, a megújulóenergia-források és az energiaátviteli hálózatok üzletágat összefogó, 65 ezer főt foglalkoztató, a 2012/13-as pénzügyi évben 14,8 milliárd euró árbevételt produkáló erőműágazat megvásárlására az amerikai General Electric (GE) kötelező érvényű ajánlatot adott. De a „portéka” iránt érdeklődik a német Siemens is. A befutó szinte biztosan a június 2-i közgyűlés után lesz. Az igazgatóság egy független testülete ugyanis papírforma szerint ekkor tesz javaslatot a cégcsoport eladására vagy éppen megtartására. A felkért szakértői bizottság a hírek szerint egyelőre csak egy ajánlatot elemezhet. A GE április utolsó napjaiban 13,5 milliárd dolláros vételárat jelölt meg, amit – a Reuters információi szerint – később egymilliárd dollárral überelt a Siemens. Az ár lényeges, de nem döntő tényező az Alstom, de főként a francia állam számára. Párizs már 2006-ban kiszállt az Alstomból, a cég tevékenysége azonban nemzeti stratégiai fontosságú, nem mindegy, hogy milyen irányban és mennyire szoros függőség alakul ki az üzletág értékesítésével, azaz a transzatlanti vagy a Berlin–Párizs-tengelyt acélozzák meg az ügylettel.

Jeffrey Immelt, a GE elnök-vezérigazgatója belső körlevélben tájékoztatta munkatársait az ajánlat megtételéről. A lapunk birtokába került, „Jeff”-ként aláírt levelében kifejti, hogy ajánlatuk fair, üzletileg megalapozott, emellett eredményeként terjeszkedési lehetőségeik és fogyasztói körük egyaránt jelentősen bővülne és elősegítené hosszú távú fejlesztési stratégiájuk megvalósulását, ami a vállalatcsoport üzemi eredményének háromnegyedét hozó ipari tevékenység fejlesztését irányozza elő. Bár a sajtóban a 12,3-től a 13,8 milliárd dollárig „skálázzák” a GE-ajánlatot, Immelt kereken 13,5 milliárdot jelölt meg levelében. A GE egyben vinné az energetikával foglalkozó Alstom-üzletágakat, amelyek a cég bevételeinek több mint kétharmadát szállítják.

A tervek szerint a franciák a maradék egyharmad, vagyis a szerényebb növekedési kilátásai miatt tavaly még karcsúsításra ítélt közlekedési üzletág erőteljes fejlesztésére fordítanák a vételár jelentősebb hányadát, emellett hiteleiket rendeznék belőle, illetve részvényeseik megnyerése érdekében némi osztalékot is fizetnének belőle. Az Alstom igazgatósága közleményében nagyra értékelte az amerikaiak kötelező jellegű ajánlatát, egyben jelezte, hogy ajtajuk más érdeklődők előtt is nyitva áll. Itt egyértelműen a Siemensre céloztak, amely hivatalosan ajánlatot még nem tett, viszont egyszer már befürdött a franciákkal. Lassan egy évtizede már, hogy kikosarazták az Alstomért bejelentkező német céget. Mivel zsíros üzletről van szó, a németek hajlandók fátylat borítani a múltra, s ha igazak a hírek, ráígértek az amerikaiakra. Sőt – ami az Alstom számára még vonzóbb – cserealapként állítólag beszámítanák a nagy sebességű vasúti szerelvényeket, mozdonyokat, villamosokat és metrókat gyártó részlegüket is, valamint e mellé némi készpénzt is adnának.

S hogy az ügylet még bonyolultabb legyen, a németek felvették a kapcsolatot a Rolls-Royce-szal, vélhetőleg a britek energetikai érdekeltségeinek integrálásával kárpótolnák magukat, ha a francia vonal elesne. Persze meglehet, merő taktikai húzásról van szó. Mint ahogy Párizs is taktikázhat, jóllehet a kormány aThe New York Times értesülései szerint felfedte lapjait azzal, hogy Arnaud Montebourg gazdasági miniszter hétfőn levélben közölte Jeffrey Immelttel: újra kell gondolni az ügyet, a teljes felvásárlás helyett a partnerségi kötelék szorosabbra húzását előirányozva. A kormány attól tart, hogy a legnagyobb francia iparvállalat a feldarabolása után eljelentéktelenedik, majd eltűnik a süllyesztőben. Az akvizíció pedig ezt jelentené, ezért azt nem tudják támogatni.

A Francois Hollande köztársasági elnök véleményét is tükröző levélben érthetően nem térnek ki arra, milyen lehetőségeik vannak az adásvétel megakadályozására, de a lap emlékeztet rá, hogy bár nem tulajdonos az állam, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva megtorpedózhatja az ügyletet, még ha ezzel árnyékot vetne is az amerikai–francia kapcsolatokra. Montebourg egyébiránt finoman utalt arra, hogy az Alstom legnagyobb megrendelője maga a francia állam.

A miniszter emellett azzal érvelt, hogy az Alstom kulcsszerepet játszik az atomerőművi áramtermelésben, márpedig az országban felhasznált villamos energia majd 80 százalékát atomreaktorokban állítják elő. Montebourg némiképp kiesett a szerepéből, amikor arra célzott, hogy a Siemens jobb partnere lenne a francia óriásvállalatnak. Ugyanakkor felvetette, hogy az amerikaiak saját, 3,9 milliárd dollár piaci értékű kötött pályás járműgyártó üzletágukat is vegyék bele az ügyletbe.

A GE válaszlevelében kifejtette: nyitottak a párbeszédre és olyan üzletet akarnak, ami jó Franciaországnak, az Alstomnak – és természetesen a GE-nek.