A Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) éves jelentése 15 hazai vállalati felsővezető részvételével készül. A sok esetben több országot irányító, széles látókörű vezetők szabadidejükban maguk írják a kiadványt. Az immár 16. alkalommal elkészülő jelentés minden mondata egyetértésen alapul. Ez alapján mintegy ellentéte is lehet több kormányzati stratégiának, amelynek megalkotásakor a kormányzat nem különösebben törekszik a konszenzusra. Az üzletemberek kiemelték: nagyon fontos, hogy a kormánynak legyen országstratégiája. Az alapvetésnek is tekinthető elvárással kapcsolatban a jelentés azt írja: az elmúlt években "kirajzolódni látszott", hogy a kormánynak van jövőképe és stratégiája, nyilvánossá azonban csak az egyes intézkedések váltak. A gazdasági élet egyöntetűen üdvözölné, ha a kormányzat a Magyarország jövőjére vonatkozó elképzeléseit egy országstratégiában összegezné és azt nyilvánosságra hozná. "Senki nem gondolja, hogy egy stratégia menet közben nem szorul korrekcióra, de hogy ilyen átlátható, átfogó és közérthető anyag megjelenjen, mindannyian várjuk" - írják a felsővezetők.

Érezhető, hogy számos kérdést máshogy látnak a cégvezetők és a kormányzat illetékesei, amellett, hogy közös pontokat is találnak. - Egyre több jel mutat arra, hogy új szemléletre van szükség a világban, a korábbi, termelés- és fogyasztásvezérelt politikák újragondolásra szorulnak - emelte ki a globálisabb érvényű mondatot Szijjártó Péter a szövegből, hozzátéve, hogy szerinte nem tartanánk ugyanitt, ha a sokak által sürgetett megszorítási politikát folytatta volna a kormány 2010 után, utalva a Nemzetközi Valutaalappal kialakult konfliktusra.

Magyarország kormánya elkötelezett az államadósság csökkentése mellett - tette hozzá Szijjártó Péter, mintegy közös nevezőként. Ám azt már nem fejtette ki, hogy ehhez az elkötelezettséghez eredmények egyelőre nem társulnak. Azt azonban kifejtette, hogy nagyon fontosnak tartják az ipart, ezért ipari rezsicsökkentésbe fognak. Az üzleti szféra jelentése ezzel kapcsolatban megemlíti, hogy az állam gazdasági szerepvállalásának mértékét szintén országstratégia részeként kell kezelni. Emellett megjegyzik:  Magyarországon érzékelhető tendencia az energia és a közművek területén, hogy nő az állami szerepvállalás, nagyobb az ellenőrzésre vagy akár az államosításra utaló hajlam. "Ez a gazdaság számára dilemmát jelent. A piac akkor működik jól, ha szabadpiaci verseny érvényesül" - sugallja a jelentés rendkívül óvatosan azt, hogy mindennek nincs kedvező üzenete a külvilág felé.

Pedig a jó üzenetekre szükség van. Szijjártó Péter céljuknak nevezte, hogy idehaza legyen a legmagasabb az ipar hozzájárulása a GDP-hez. Ebben jelenleg harmadikak vagyunk. Cél az is, hogy nálunk legyen az egy főre eső működő tőke a legmagasabb. Szeretnék, ha a kivitel hozzájárulása a GDP-hez is idehaza lenne a legmagasabb. Ehhez Szijjártó Péter szavai szerint szükség van egy ipari rezsicsökkentésre, mondván: az újraiparosítás politikájának célja, hogy a lehető legtöbben dolgozzanak. A jelentésből azonban kiolvasható: az elkövetkező időszak legfontosabb kérdése, sikerül-e megteremteni azt a befektetőbarát környezetet, ami hozzásegíti Magyarországot a gazdasági fejlődés következő szintjéhez.

Szijjártó Péter a fejlődés jó alapjának nevezte az is, hogy 2010 óta 1,8 millió helyett immár 4,1 millióan fizetnek adót idehaza. Ez szép szám, de nem tért ki arra: a növekedés a legszegényebb rétegek adómentességének megszüntetésének eredménye, s a foglalkoztatottsági mutatók markánsan nem javultak négy év alatt. Bejelentette ugyanakkor: a következő hét évben kétszer annyi forrást (706 milliárdot) különítenek el kutatás-fejlesztési programokra. Ezt a jelen lévő vállalatvezetők üdvözölték.

A miniszterhelyettes szerint fontos, hogy a kis- és közepes vállalkozásokat (kkv) a külföldi cégek bevonják a beszállítói láncukba. A jelenleg 2500-3000 kivitelképes kkv számát a következő években meg szeretnék négyszerezni.

A jelentés leszögezi: a válság megmutatta, hogy a régi gazdasági modell nem képes megfelelően alakítani a társadalmi folyamatokat. A cégvezetők, ahogy az EU fejlettebb területein is, az "inkluzív növekedésben" látják a jövőt. - Ez azt jelenti, hogy a gazdaság fejlődése a közös értékeken, egyensúlyon és megosztott felelősségen alapul. Ebbe a kormányzattól a munkavállalókig mindenki beleértendő, méghozzá azért, mert maga szeretne részt venni a sikerekben - mondta Joris Huijsmans, a Heineken hazai vezérigazgatója. Hozzátette: ez csak oktatás és az innováció fejlesztésével képzelhető el.

- Olyan képzések indítása fontos, melyek vonzóvá teszik a fiatalok számára a műszaki pályákat - hangsúlyozta Jakab Roland, a HEBC elnöke, az Ericsson Magyarország ügyvezetője. A jelentés emellett kiemeli: lehet, hogy a tankönyvellátás központosítása némi terhet levesz a szülők nyakából, ám így nehezebben valósul meg az, hogy sokszínű taneszközökkel, változatos tanítási módszerekkel képezzék a ma diákjait, a holnap munkavállalóit.  

Ablonczy Balázs, az SAP szoftvercég hazai feje új ipari forradalom születésére hívta fel a figyelmet. - 15 éven belül teljesen megváltozik a termelés, a gyártás, új szakmák alakulnak ki, s a fogyasztás még inkább eltolódik majd a szolgáltatások irányába - mondta, hozzátéve: örvendetes, hogy egyre több magyar fejlesztés szerez hírnevet a világban. Intelligens gépek, fejlett rendszerek és az emberek együttműködésére épül az új gazdaság. A gépek azonban csak annyira lesznek okosak, mint az emberek, akiket szolgálnak. Épp ezért a kormánynak innovatív digitális kormányzati- és közigazgatási megoldásokat javasolnak.

A Növekedési Hitelprogram második szakaszában június végéig a hitelintézetek 220 milliárdnyi szerződést jelentettek le a jegybank felé. Ennek 98 százaléka új hitel - jelentette be Szijjártó Péter, kiemelve, hogy a források a kkv-kat segítik.