A 444.hu portál szerint a magyar kormánynak nagyobb baja is lehet az uniós szervezetekkel, mint amit a negyedik alkotmánymódosítás nyomán esetleg meginduló kötelezettségszegési eljárások okozhatnak.

Sokkal nagyobb baj lehet abból, hogy úgy tűnik, Magyarország kutyaszorítóban van: nem jön pénz Brüsszelből az EU-s pályázatok legalább két hatalmas szeletére.

Az egyik problémás terület a KEOP, a másik meg a KÖZOP. A rövidítések egy-egy operatív programot takarnak, az első az energiahatékonyságit, a másik a közlekedésit. Az elsőből lehet például panelházakat felújítani, a másodikból új utakat, vasutat építeni. KÖZOP-ra ment el eddig a legtöbb pénz, a 2007 óta 865 milliárd forint, és több mint 2000 milliárd forintnyi támogatást már odaítéltek a nyerteseknek. Összehasonlításképpen: összesen 8000 milliárd körüli a teljes keret, amit ebben a hét évben (2007–2013) el lehet költeni itthon az EU pénzéből. A KEOP sem kis falat. 365 milliárd ment már el ide, és 1100 milliárdról van már szerződés. A nagy különbség mutatja, hogy mindkét területen nagy a csúszás, sok pályázat akadozik, vagy éppen csak elbírálás után van.

A pályázatok kifizetésével probléma, hogy egy ideje, állítólag tavaly nyár óta, a KEOP-os számlákat Brüsszel nem fizeti ki. Kevésbé régóta, de ez a helyzet a KÖZOP-os pályázatokkal is. És van, aki szerint ez van a TIOP-os pályázatokkal is.

A felfüggesztések mögött mindig az van, hogy az Európai Bizottság talál valamilyen típushibát az utóbbi hónapok pályázataiban, és amíg a vitát le nem zárják a magyar állammal, addig nem fizetnek, ezzel is nyomatékosabbá téve érveiket. Van, amikor ez igen nagyban megy: Románia esetében például tavaly annyi OP kifizetését függesztették fel, hogy délkeleti szomszédunk 2012-re az EU nettó befizetőjévé vált. Vagyis hiába Románia a második legszegényebb tagállama az uniónak, mégis több tagdíjat fizetett be, mint amennyi uniós támogatást le tudott hívni.

Amikor a vita egy tagállam és a bizottság között nagyon elmérgesedik, és patthelyzet látszik kialakulni, akkor szokta csak a brüsszeli szervezet nyilvánosságra hozni, hogy egy-egy OP kifizetését felfüggesztették. Egyébként inkább csendben, a színfalak mögött szeretik intézni ezeket az ügyeket. Részben azért, mert nem akarnak politikai botrányt okozni. Nagyon rosszul hangzik minden tagállamban, ha kiderül, hogy a kormány annyira béna, hogy nem képes lehívni a pénzt. Másrészt a bizottságnak sem érdeke, hogy botrányosnak tűnjenek a kifizetések. Az egyre szűkmarkúbb nettó befizetők semmi másra nem vágynak jobban, mint hogy kiderüljön, a támogatási rendszer béna, kár bele ennyi pénzt ölni. Értelemszerűen a nemzeti kormányok sem kötik az emberek orrára, hogy most éppen elakadt ez vagy az a számla. Így a legtöbbször az ilyen viták titokban maradnak, többségükben meg is oldódnak, és addig az államok a saját pénzükből hiteleznek. Mint most teszi ezt a magyar is.

A hírek szerint a probléma az, hogy a pályázatoknál a mérnököktől kamarai igazolást kért a magyar állam. Egy besorolási kódot, ami jelzi, hogy a projekteken milyen képesítésű mérnökök dolgoznak. Ezt pedig azért látja problémásnak a bizottság, mert ilyen igazolást külföldi mérnök akkor sem tud benyújtani, ha a feje tetejére áll. Márpedig az EU érzékeny az ilyen versenykorlátozásokra.

Az uniós pénzek elmaradása kapcsán a lap megkérdezte az NFÜ-t. A szervezet válaszában azt írta: “a Bizottság auditorai az októberi ellenőrzések során diszkriminatív közbeszerzési gyakorlatot véltek felfedezni”, és “azt kifogásolták, hogy a mérnöki szaktudást megkövetelő beszerzések alkalmával követelményként fogalmaztuk meg az előzetes hazai mérnöki kamarai regisztráció, valamint a magyar nyelv tárgyalási szintű ismeretét”. A brüsszeli utalások felfüggesztéséről csak ennyit közöltek: “Az Európai Bizottságnak jogában áll felfüggeszteni az operatív programokhoz kapcsolódó kifizetéseket”.

A bizottságtól Shirin Wheeler, a regionális politikáért felelős biztos szóvivője válaszolt: ebben közvetetten elismerte, hogy nem jön pénz, de azért a vita nagy része titok, „harmadik fél részére nem adható ki”. A bizottsági szóvivő annyit megerősített, hogy a KEOP-nál tényleg találtak „potenciálisan diszkriminációra utaló” nyomokat a pályázatokban, és ez „igaz lehet más OP-okra is”. A vita most „contradictory procedure” (vagyis „egyeztető eljárás”) alatt van.

Azt is elárulta Wheeler asszony, hogy brüsszeli kifogásokról idén februárban kapott a magyar kormány részletes dokumentumot. José Manuel Barroso bizottsági elnök személyesen nyomta Orbán Viktor kezébe az erről szóló papírt.