Pápa szerint a mohóság vezetett a válsághoz
A globális pénzügyi válság annak a magatartásnak az eredménye, amely rövid távú nyereségre törekszik a közjó rovására - mutatott rá csütörtökön a katolikus egyházfő.
Éves békeüzenetében XVI. Benedek pápa rámutat: a pénzügyi rendszer legfontosabb szerepe az volna, hogy biztosítsa a hosszú távra szóló beruházásokat és ezáltal a tartós fejlődést.
A pápa sajnálkozva állapítja meg: a dölyfösség azt eredményezi, hogy az aranyból épült házat sivatag és hanyatlás veszi körül. Ezzel a megfogalmazással azt a véleményét érzékeltette, hogy a szegények és a gazdagok közötti szakadék még a legfejlettebb országokban is tovább mélyült az utóbbi időben. A pápa az írásban megállapította, hogy a globalizáció önmagában nem képes megteremteni a békét. Sőt, számos esetben megosztottságot és ellentéteket szül, és ez szükségessé teszi, hogy mély szolidaritást teremtsünk meg, amelynek célja, hogy mindenki részesüljön a javakból. Vagyis a globalizációval a szegényeknek és a gazdagoknak egymással szolidaritást vállalva kell szembeszállniuk.
A gazdag államokat azzal a váddal illette a katolikus egyházfő, hogy a szegény országoknak azokat "zsarolva" nyújtanak gazdaság segítséget. A pápa újfent kikelt az ellen az érvelés ellen, hogy a szegénység kiváltó oka a demográfiai problémákban keresendő. A katolikus egyház szerint a népesség a gazdagságot jelenti, nem pedig a szegénység mutatója. A születésszabályozást szorgalmazó nemzetközi kampány a pápa szerint nem tartja a tiszteletben a nők és a házaspárok gyermekvállalási akaratát. A pápa újévi üzeneteit rendszerint elküldik a világ állam- és kormányfőinek, valamint a nemzetközi szervezeteknek. XVI. Benedek a pénzügyi válság kirobbanása óta bírálja a nemzetközi bankrendszert, de most nyilvánosságra hozott írásával az eddigi legátfogóbb kritikáját fejtette a pénzügyi világválsággal kapcsolatban.
