A monetáris tanács kedden tette közzé értékelését az MNB "Jelentés a pénzügyi stabilitásról" című kiadványához kapcsolódva. Megállapította azt is, hogy az alacsony hitelezési hajlandóság fékezi a gazdasági növekedést, nem segíti a növekedési fordulatot.

Az MNB növekedési hitelprogramjának első pillére javíthatja a kkv-k olcsó forráshoz jutását, a második pillér a kkv-k devizahiteleinek forintosítását segíti elő - emlékeztet a jelentés.

A jegybank stabilitási jelentését összeállító szakértői csapat szerint stresszhelyzetben is kezelhető mértékű lenne a hazai bankrendszer tőkeigénye.

Az MNB kedden közzétett stabilitási jelentése szerint a jelenleginél lényegesen rosszabb gazdasági növekedéssel és jóval gyengébb forintárfolyammal kalkulált stresszpálya alapján 2014 végéig három jelentős banknak keletkezne tőkeigénye.

Az egész hazai bankrendszer tőkeigénye 62 milliárd forintot tenne ki, amely a jegybank szerint kezelhető mértékű lenne, figyelembe véve az anyabankok eddig tapasztalt elkötelezettséget a magyarországi leánypénzintézeteik iránt.

Az MNB szakértői a keddi sajtótájékoztatón sem nevezték meg a bankokat, csak annyit mondtak, hogy az OTP nincs a három, esetleg érintett bank között.

Az MNB szakértői a stabilitási jelentésben a stresszteszt esetében alappályának a 2013. márciusi inflációs jelentés előrejelzését tekintették. A stresszpályán az alappályához képest 4,3 százalékponttal alacsonyabb GDP-növekedést, 15 százalékkal gyengébb forintárfolyamot, 300 bázispontos kockázati prémium felár növekedést és 10 százalékos lakásárcsökkenést valószínűsítettek.

A stresszpályán a már nem teljesítő hitelek után is pótlólagos értékvesztéssel számoltak, mivel egy jelentősen romló gazdasági környezetben ezeknél az ügyleteknél is csökken a megtérülési arány.

Az árfolyamgát rendszerénél az alap- és stresszpályán egyaránt 50 százalékos belépési arányt valószínűsítettek a jegybanki szakértők, a bankadót az egész időhorizonton teljes összegben érvényesítették, egyúttal azzal számoltak, hogy a tranzakciós illetéket teljesen áthárítják a bankok az ügyfeleikre.

A jegybanki szakértők által felvázolt stresszhelyzetben ugyanakkor a kedvezőtlenebb induló tőkehelyzet és a romló jövedelmezőségi kilátások miatt nőtt a tőkeigény, ennek mértéke azonban továbbra is kezelhetőnek tekinthető.

A stresszperiódus első évében egy banknak lenne szüksége tőkebevonásra ahhoz, hogy teljesítse a szabályozói tőkeminimum-elvárást. Tartós stressz eredményeként azonban már három jelentős pénzintézetnek is tőkebevonásra lehet szüksége, ami kockázatot jelent.

Bár az átlagos tőkeellátottság megfelelő, az összesített mutató jelentős aszimmetriát takar. A bankrendszer tőkemegfelelési mutatója kedvező: az alappályán a második év végére eléri a 18 százalékot (feltételezve, hogy nincs osztalékfizetés), míg a stresszpályán a 13 százalékot. Ezen kedvező mutató mögött az húzódik meg, hogy az egyedi intézmények tőkemegfelelési mutatói széles tartományban szóródnak a kétéves stresszpálya végére.

Magáncsőd a pénzügyi stabilitásért

A családi csődeljárás bevezetése a pénzügyi stabilitás szempontjából több előnnyel járhat a Magyar Nemzeti Bank stábja szerint, de a részletek kidolgozásánál nagyfokú körültekintéssel kell eljárni.

A jegybank a kedden nyilvánosságra hozott féléves Pénzügyi Stabilitási Jelentésében a magáncsőd intézményét úgy ítélte meg, hogy  a jelenlegi állományra nézve átfogó, minden adósságra kiterjedő átstrukturálási programnak tekinthető, amely egyes, fizetőképes adósoknál helyreállíthatja a törlesztési képességet, illetve a menthetetlen adósoknál meggyorsítja a hitelportfólió tisztítását. Előretekintve pedig intézményesített, állandó eszközként kiszámíthatóságot hozhat a pénzügyi rendszerbe, csökkentve az új, eseti jellegű adósmentő programok, moratóriumok elrendelésének szükségességét, hiszen ezen elemek részei a csődeljárásnak.   

Bagdy Gábor, a KDNP alelnöke az MTV hétfő esti híradójában bejelentette, hogy a kormány már egyeztet a bankszövetséggel a frakció által elkészített törvénytervezetről, amelyről még a nyári szünet előtt dönthet az Országgyűlés, és így januártól léphet életbe.

Az országgyűlési képviselő szerint a törvény értelmében - a meglévő családvédelmi rendszer keretében - egy közvetítő kerülne a lejárt tartozással rendelkező adós, illetve a bank és szolgáltató közé, aki életviteltanácsot adna az adósnak, és segítene tárgyalni a bankokkal és hitelezőkkel az adósság átütemezéséről.

Az MNB által idézett elképzelés szerint a csődeljárást kezdeményező adósoknak először a hitelezőkkel való egyezségre kell törekedniük. E szakaszban minden olyan adósságátstrukturálás megtörténhetne, amit a hitelezők támogatnak. Ha azonban nincs egyezség, vagy az egyezségben foglalt törlesztést később az adós mégsem teljesíti, a csődeljárás a többéves tartós törlesztési eljárással folytatódna.

A második szakaszban az adós vagyona, valamint jövedelme alapján egy törlesztési terv készülne, melyet már nem szükséges a hitelezőknek jóváhagyniuk. A törlesztési terv rendelkezne arról, hogy az adós értékesíthető vagyonának eladásából befolyt, illetve rendes jövedelmét hogyan kell a család létfenntartása, lakhatása és az adósságok törlesztése között felosztani. A tartós törlesztési tervben foglaltak sikeres teljesítése után az adós mentesülne a fennmaradó adósságok alól.

A jegybank szakértői anyaga szerint a magáncsődeljárás során segíteni kell a jelzáloghitel törlesztését és ezen keresztül az adós lakásának megőrzését, aminek egy lehetséges módja - amerikai példa alapján -, ha a tartós törlesztési eljárásban az adós jövedelméből – a létfenntartási és rezsiköltségek után – priorizált adósságként elsősorban a jelzáloghitel törlesztése történik meg, a fedezetlen adósságokat pedig csak akkor és olyan mértékben kellene törleszteni, ahogy ezt az adós jövedelme engedi.

Az MNB szerint célszerű lehet, ha a törvény valamilyen átstrukturálási vonást is tartalmaz. Az egyik ilyen javaslat szerint elő lehetne írni a 100 százalék feletti hitel-fedezet arányú kölcsönök - azaz az olyan hitelek, amelyeknél a fennmaradó törlesztési kötelezettség meghaladja a fedezetként szolgáló ingatlan értékét -  kettévágását fedezett és fedezetlen részre. Ez azt eredményezné, hogy a fedezett jelzáloghitel – amelyet mindenképp fizetni kell a lakás megtartásához – tőketartozása és ezáltal törlesztőrészlete csökkenne, míg az ingatlan értékét meghaladó részre a fedezetlen hitelek megengedőbb szabályai vonatkoznának.

Az ilyen jelzáloghitelek kettévágása a csődeljárásban jobban védené a jelzálogjogot, mint az úgy nevezett elsétálás joga, miszerint az adós gyakorlatilag kiléphet a jelzáloghitel-szerződésből, ha visszaadja a fedezetül szolgáló ingatlant a hitelezőnek.

Az MNB másik javaslat szerint a családi csődeljárás szabályai azt is megkövetelhetik, hogy a jelzáloghitelező a tartós törlesztési eljárás időtartamára csökkentett, de érdemi törlesztőrészletet állítson be. Mivel a fent leírtak szerint a tartós törlesztési eljárás néhány éves időszakának végeztével a tiszta lap elérhető – azaz az egyéb, fedezetlen adósságok elengedésre kerülnek –, így ekkorra az adós jelzáloghitel-törlesztésre rendelkezésre álló jövedelme is nőhet, azaz az ideiglenes könnyítés fenntartható segítséget jelenthet.

A jegybank hangsúlyozza: ha egy adós az előbbi segítségekkel sem képes jelzáloghitelét törleszteni, akkor a jelzálogjog érvényesítésének a családi csődeljárás alatt is meg kell történnie. A lakások elvesztésének terhét azonban a – jelenleg alacsony hatékonysággal működő – önkormányzati szociálisbérlakás-rendszer fejlesztése, mobilizálása révén mérsékelni lehetne – véli az MNB.