A Reuters hírügynökség számára diplomáciai források megerősítették lapunk szombati információját, miszerint Orbán Viktor kormányfő a paksi atomerőmű három-négyezermilliárdos bővítéséről írhat ma alá megállapodást Vlagyimir Putyin orosz elnökkel - írja a napi.hu. Hivatalos források ugyanakkor továbbra is határozottan kerülik a konkrétumokat, és csupán atomenergetikai megállapodásról beszélnek. Egy illetékes a mai napot "fontosnak" nevezte az atomerőmű-bővítési terv szempontjából. Ha Orbán Viktor valóban megegyezne az orosz elnökkel a paksi atomerőmű bővítéséről, a korábbi kormányígéretekkel illetve a nemzetközi gyakorlattal szemben elmaradna a magyar történelemben is páratlan mértékű fejlesztési terv pályáztatása.

A tárgyalások napirendjén szerepelhet a Déli áramlat gázvezetékterv is, melynek nyomvonala a jelenlegi tervek szerint Dél-Magyarországon keresztül vezetne. Az olasz végpontú vezeték Szerbiából érkeze és Szlovénia felé távozna. A Világgazdaság szerint a tárgyalások középpontjában az a kérdés állhat, hogy a vezeték osztrák irányú leágazása az utóbbi évek vitái miatt lekerült a napirendről, ám az orosz Gazprom a geopolitikai hangulatváltozások nyomán ismét felmelegítené ezt az elképzelést. Kapóra jön a számukra, hogy Magyarországon a belföldi fejlesztési tervek szerint pont ezen a nyomvonalon haladna egy nagykapacitású gázvezeték. Így, ha ez egyszersmind ellátná a Déli áramlat igényeit is, előfordulhat, hogy az oroszok - a Déli áramlat más szakaszaihoz hasonlóan - állnák a százmilliárd forintra rúgó beruházási költségek felét.

Arról, hogy a kormányfő moszkvai tárgyalásai miként érintik a 2015-ben lejáró gázszállítási szerződések ügyét, kevéssé szólnak a hírforrások. Pedig nehezen elképzelhető, hogy a magyar miniszterelnök nagyon jelentős gázárengedmény nélkül az oroszoknak adhatná a paklija legerősebb lapjának számító paksi bővítést.

Sem az áramfogyasztási trendek, sem a nemzetközi pénzpiaci helyzet nem teremt kedvező versenypozíciót az atomerőmű-bővítést fontolgató országoknak - kommentálja az Idea intézet, hogy a hírek szerint mai moszkvai találkozóján egy háttéralku keretében akár verseny nélkül is az orosz Roszatomé lehet a magyar energetika következő évtizedeit meghatározó fejlesztés.

Az orosz befolyás ilyen szintű növekedése ellentétes minden olyan függetlenedési és forrásbővítési törekvéssel, amellyel a kabinet jó néhány korábbi, sok százmilliárd forintos ügyletet magyarázott. A nemzetközi tender esetleges elmaradása mellett számukra a legaggasztóbb, hogy gyakorlatilag a nyilvánosság teljes kihagyásával formálódik ez a - szerényebb becslések szerint is - három-négyezermilliárdos beruházás. Ennek eredménye masszívan veszteséges működés, illetve a jelenlegi atomerőművi termelői áramárak legalább kétszerese lehet - vélik. Egyik megoldás sem jelent igazán versenyképes jövőképet a várhatóan minden más fejlesztés kiszorító megaberuházás kapcsán - szögezi le az elemző intézet.