A Greenpeace szkeptikus a fukusimai atomkatasztrófa miatt az európai atomerőművekben tervezett stresszteszttel kapcsolatban, mivel az Európai Bizottság és az atomerőművek üzemeltetői a környezetvédelmi szervezet szerint hagyományosan rossz átláthatósággal működnek.

A valódi teszteknek kötelezőeknek, átláthatóaknak, függetleneknek kellene lenniük, és a jelenlegi biztonsági tesztek szintjén túl kellene mutatniuk, mert jelenlegi szintet a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség a legkisebb közös többszörös elve alapján határozta meg - teszik hozzá. Az új tesztek folyományaként az azon megbukó erőműveket mihamarabb be kellene zárni.

A veszélyes hulladékok és az atomfegyverek elterjedésének problémakörein túl, minden atomerőmű biztonsági kockázatokat hordoz. A földrengések, beleértve a kisebbeket is, csak egyike a lehetséges fenyegetéseknek: a viharok és a technikai problémák is teremtettek már vészhelyzeteket, például a svéd Forsmark vagy a francia Blayais esetében. A Greenpeace szerint lehetetlen minden ilyen fenyegetést kizárni. Úgy vélik, az atomenergiát minél hamarabb ki kell vezetni, a megújuló energiák javára.

Az európai atomerőművek közül a Greenpeace többet kiemelt aggodalommal figyel. Az orosz tervezésű VVER-440-es reaktorokból négy-négy működik Magyarországon - Pakson -, Szlovákiában és Csehországban. Ezekből a radikális környezetvédelmi szervezet hiányolja a "másodlagos konténmentet" - erről a Fukusima fukusimai atomkatasztrófa kapcsán sokat lehetett hallani -, illetve szerintük ez sebezhető a terroristatámadások által, komoly sérüléskor nagyban nő a sugárzó anyagok környezetbe kerülésének veszélye.

A kanadai gyártmányú Candu tervezése során a Greenpeace szerint olyan hibát vétettek, amelyhez hasonló fontos szerepet játszott a csernobili katasztrófában. Ilyenből kettő működik Romániában. Németországban és Franciaországban nem engedélyezik.

Ezen túlmenően minden olyan reaktor, amely 30 évnél idősebb, szerintük nagyobb problémát jelent, mint a többi. A folyamatos neutronbombázás hatására az acél és a hegesztési varratok anyaga elfárad, főleg a reaktortartályban és a primer vízkörben. Az említett reaktorok közül sokat a beépített élettartamán túl is működtetnek, vagy fontolgatják további működtetésüket.

Ilyenek üzemelnek Belgiumban, Finnországban, Franciaországban, Németországban, Svédországban, Svájcban, az Egyesült Királyságban és Spanyolországban.

Az atomerőműveik tervezett élettartamukon túli működtetését tervezi többek között Magyarország, Csehország, Franciaország és Bulgária, illetve - bár egyre kevésbé - Németország is - emlékeztetnek.

Magyarországon 2012. december 28-án jár le a Paks 1-es blokk első 30 éve, majd 2017-ig a többi 3 blokk is eléri eredeti életkora végét.

A szervezet szerint két román, egy szlovén, két tervezett bulgár és számos tervezett olasz reaktor található földrengési zónában. Még a kisebb földrengések is az atomerőművek áramellátásának megszakadását, illetve strukturális károkat okozhatnak, különösen a régebbi reaktorokban.

A szolvákiai mohi reaktorok, valamint a paksiak is tektonikailag közepesen aktív-aktív minősítésű zónában fekszenek.

A Greenpeace szerint 2020-ra az európai atomerőművek fele, 75 reaktor kiváltható lenne a szél- és napenergia, valamint a biogáz hasznosításával.

A Greenpeace EU-s atompolitikai tanácsadója, Jan Haverkamp szerint egy hűtési problémából eredő atomkatasztrófához nem szükséges nagy földrengés. Szerinte Európa reaktorainak körülbelül a fele különös figyelmet igényel. Az európai kormányoknak a nukleáris biztonsági szabályzások újjáalakításához kellene ragaszkodniuk, ezután pedig egy atommentes jövő felé kellene irányítaniuk minket - tette hozzá.

A Greenpeace Magyarország kampányfelelőse, Rohonyi Péter felhívta a figyelmet, hogy az atomenergia - már Fukusima előtt is - egyre kisebb szerepet kapott a világ energiamixében, míg a megújulós szektor három évente megduplázódik. (A megújulókhoz képest ugyanakkor - tegyük hozzá - az atomenergiás termelés továbbra is nagyságrendnyivel nagyobb.) Rohonyi Péter számára úgy tűnik, a múltból itt maradt lobbiérdekek hatására Magyarország még mindig a rossz lóra tesz azzal, hogy a nukleáris energia szerepét akarja növelni, és lemond a megújulók terjedésével járó zöldgazdasági fellendülésről. Hiányolt egy hivatalos tervet arról, mit csinálnánk atomenergia nélkül.