Nem kérték ki az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) véleményét a paksi bővítésre vonatkozó megállapodás előtt. Nem kérdezték, hogy legyen-e atomerőmű, s ha lesz, milyen típusú legyen. Persze egyetlen országban sem kötelező az ilyen előzetes engedélyezés, ám néhány helyen erre azért van lehetőség. Az „politikai, gazdaságpolitikai” kérdés, hogy miben állapodnak meg a felek. A hatóság akkor jut szerephez, amikor az alaptípust a hazai követelményekhez, sajátosságokhoz igazítják – ekként foglalható össze Fichtinger Gyula, az OAH főigazgatójának a paksi bővítéssel kapcsolatban tegnap sajtótájékoztatón elmondott véleménye.

A hivatalban tartott tegnapi sajtótájékoztatón kiderült: 2009-ben nyilvánvalóvá vált, hogy Magyarország atomerőmű-építést tervez, az OAH azóta foglalkozik az erre való felkészüléssel. Ez a jogszabályi környezet, a biztonsági követelményrendszer és a hatósági munka létszám-, illetve költségigényeire is kiterjed, illetve magába foglalja a lehetséges blokktípusok műszaki paramétereinek megismerését.

A felkészülés során öt erőműtípust néztek meg, közte a befutónak tűnő orosz konstrukciót is. Mindegyik az úgynevezett 3 plusz generációba tartozik, rendelkezik a megfelelő biztonsági rendszerekkel. Az engedélyezés éveket vehet igénybe, és legalább hetven magasan képzett szakembert kell felvenni – nekik kell azt a legalább százezer oldalnyi dokumentációt kivesézni, amely az új reaktorokkal kapcsolatban várható. Pontos időpontot az engedélyezés végére lehetetlen mondani, hiszen mintegy féltucatnyi „nagy” telephelyengedélyről és körülbelül hatezer kisebb engedélyről van szó.

Az OAH idei legfontosabb feladatai között van a paksi erőmű kettes blokkjának üzemidő-hosszabbítására vonatkozó engedélykérelem elbírálása – számoltak be. A kettes blokk üzemidő-hosszabbítási kérelmét az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. az elmúlt év végén benyújtotta, az elemzések felülvizsgálatával, helyszíni ellenőrzéssel hoz határozatot 2014 végéig az OAH arról, hogy a blokk milyen további üzemidőre alkalmas. A főigazgató szerint az első blokk húszéves üzemidő-hosszabbításának engedélyezéséből nem következik automatikusan, hogy a kettes blokk is megkapja azt.

Az OAH főigazgatója elmondta: a csillebérci kutatóreaktorban használt nagydúsítású fűtőelemeket (291 kilónyi anyagról van szó) a hatóság engedélyével és folyamatos ellenőrzése mellett visszaszállították Oroszországba. Szintén Oroszországba viszik majd 2015-ig a 2003-ban megsérült, hermetikus tokokban tárolt paksi fűtőelemeket. A 2014-es feladatok között a paksi bővítéssel és üzemidő-hosszabbítással kapcsolatos hatósági munka mellett a legjelentősebb az, hogy a radioaktívhulladék-tárolók biztonságának hatósági felügyelete július 1-jétől a hivatal hatáskörébe kerül. Elvesztették viszont a központi nukleáris pénzügyi alap feletti rendelkezés jogát – utóbbi a nemzeti fejlesztési minisztériumhoz került.