Jókora riadalmat váltott ki az a bejelentés nemrég Pozsonyban, amely szerint az orosz Sberbank hét és fél éves futamidőre 870 millió eurós hitelt nyújtott a szlovák villamosművek részvénytársaságnak. Az aggodalomnak két oka is van. Az egyik, hogy Szlovákia áramtermelő cégének 66 százalékos többségi tulajdonosa, az olasz Enel újabban az eladás lehetőségét lebegtette meg: a gazdasági válság előtti előrejelzésekhez képest középtávon jóval kevesebb energiára van szüksége ugyanis az országnak, ráadásul a villamos áram világpiaci ára évek óta csökken. Súlyos gondot jelent számukra az is, hogy anyagi problémák, valamint a kisebbségi tulajdonost képviselő szlovák kormánnyal elhúzódó viták miatt idén sem tudják átadni a Lévához (Le vice) és a magyar határhoz közeli mohi (Mochovce) atomerőmű harmadik és negyedik blokkját, holott az eredeti terv szerint ezt legkésőbb 2012-ben kellett volna megtenniük. Kezdetben 2,78 milliárd eurós költséggel számoltak, amely mára már 3,8 milliárdra növekedett, s a Fico-kabinet ezt is csak több hónapos késéssel hagyta jóvá. Az olaszok a megnövekedett költségeket azzal indokolják, hogy a fukusimai földrengést követő súlyos nukleáris üzemzavarok miatt az eredeti terveket módosítani kellett, emiatt további korszerű biztonsági berendezések alkalmazása vált elengedhetetlenné.

– Ha megtehetném, akkor azonnal elvenném vagy megvenném a mohi atomerőművet az olaszoktól, akiknek a jelek szerint nincs kellő tapasztalatuk, sem anyagi forrásuk ilyen nagy beruházáshoz – háborgott a szlovák kormányfő. Aligha tévedett, hiszen a szlovák villamosművek már eddig is több milliárd eurós orosz hitelből vásárolt fűtőelemeket a működő két blokkhoz, technológiát pedig a további kettőhöz. Az olaszok egyelőre annyit közöltek hivatalosan, hogy a kedvező feltételekkel megszerzett hitelekből az előzőeket fizetik ki. Az ügylet további részleteiről nem voltak hajlandók nyilatkozni.

Nem ilyen egyszerű a helyzet – mutatnak rá az aggodalom másik okára a pozsonyi szakértők. Akik szerint legalábbis nem megszokott, hogy ekkora összeget nem több pénzintézetből álló konzorcium, hanem egyetlen bank hitelez, amelynek többségi tulajdonosa az orosz állam, s amelynek egyik meghatározó ügyfele a Magyarországon is jól ismert Roszatom. Az orosz atomenergetikai iparágat összefogó és felügyelő állami mamutvállalat idén elesett a remélt 15 milliárd dollár értékű csehországi üzlettől, mert a prágai kabinet nem találta kifizetődőnek a temelíni atomerőmű harmadik és negyedik blokkjának felépítését, ezért is érvénytelenítette a nemzetközi tendert. Csehországi értesüléseink szerint Bohuslav Sobotka kormánya nem volt hajlandó garantálni az orosz és az amerikai pályázónak, hogy az ott megtermelt áramot megawattóránként hetven euróért vásárolja meg, mert a piacon ennek az összegnek csak a felét fizeti.

Ezért a Roszatom figyelme Paks után Mohira összpontosult. Kapóra jött nekik az olaszok szándéka. A hitelnyújtásból adódó ellenőrző jogkör miatt máris betekintést nyerhetnek az atomerőmű működésének, gazdasági mérlegének minden lényeges összetevőjébe. Ami a végső vételár szempontjából sem lényegtelen. Pozsonyi pénzügyi elemzők szerint az Enel a mohi atomerőmű két blokkjának üzembe helyezése után kívánja értékesíteni szlovákiai többségi tulajdonrészét, amiért majd a mostaninál többet kérhet. A Roszatom pedig lépésről lépésre terjeszkedik Magyarországon kívül Szlovákiában is. A hitelnyújtással jó alapot teremt ahhoz is, hogy Mohin kívül a leállított jászlói (Jaslovské Bohunice) létesítmény helyébe jóval korszerűbb atomerőmű felépítését fontolgató pozsonyi kormánytervek kivitelezője is lehessen. Ezek az elképzelések pontosan illeszkednek az oroszok stratégiájába, amelynek célja a minél erősebb közép-európai gazdasági pozíciószerzés. Szlovákia ezzel viszont még nagyobb orosz energiafüggőségbe kerülhet.