A kartell tagjai a tavaly június óta megfeleződött világpiaci árak mellett is nyereségesen tudnak termelni, ugyanez azonban sokáig már nem mondható el az amerikai palaformációkból az energiahordozót kinyerő cégek mindegyikéről. Az OPEC márciusi jelentésében azt jövendöli, hogy az év végére már nem bírják az árnyomást és sorra omlanak össze az amerikai palaolajkitermelő vállalkozások. Épp ezért a kartell legközelebbi, júniusi kvótameghatározó ülésén vélhetően a felhozatal szinten tartását fogják javasolni.

Sadao Kimbara és unokája, Rui egy olajhordóból készült oldalkocsis Honda motoron Tokió külvárosában Toru Hanai / Reuters

Az OPEC-en kívüli országok idei össztermelése változatlan marad, az érezhető visszaesés kezdetét november-decemberre teszik. Becslésüket arra alapozzák, hogy a palaolajtermelő kutak sokkal gyorsabban a száradnak, ki, s a kapacitások pótlására új fúrásokra van szükség. Csakhogy egyre többen mondják vissza a kútfúrásra vonatkozó megbízásaikat, mivel a drága technológia alkalmazása a 40-60 dollár közötti sávban mozgó egységár mellett könnyen veszteséget hozna a számukra.

A palaolajforradalom győztese az OPEC lesz, amely visszaszerzi a tőle korábban elcsábított megrendelőket. Az olaj iránti kereslet, ami támaszt adhatna az áraknak, változatlan marad az idén, így az OPEC tagok - együttesen - napi átlagban 29,2 millió hordó olajt hoznak a felszínre továbbra is - írja a Reuters. Pontosan 1,9 millió hordóval többet, mint amennyire reális igény mutatkozik.

Egyelőre azonban Amerika is kitart, s noha a kereslet továbbra is alacsonyabb a felhozatalnál, még nem kapitulálnak az olajcégek. Sőt, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) friss számításai szerint napi 150 ezer hordóval termelnek többet, azaz egy éven belül már hétszázezerrel több hordó nyersolajt hoznak a felszínre.

Komoly problémát jelent viszont, hogylassan már nem lesz hol eltárolni a kitermelt napi 9,37 millió hordónyi nyersanyagot. A termelés 1983, a készletek szintje 1982 óta nem volt ennyire magasan. Most 449 millió hordónyi olajat tárolnak szerte az országban. Mivel a világgazdaság igényeit meghaladó fölösleg van a piacon és rövid időn belül a kereslet sem fut fel, újabb lemorzsolódási hullám borítékolható az árakban. Az amerikai WTI alaptípus hordójáért 43,3, az északi-tengeri Brentért pedig 53,3 dollárt kérnek a londoni árutőzsdén. Az Erste Bank elemzői szerint a WTI olaj jegyzése 43-ról 2008-as mélypontjára, 33,5 dollárra eshet a közeljövőben, ami ismét jóval 350 forint alatti literenkénti üzemanyagárakkal kecsegteti a magyar autósokat.