Az új kéményseprők felkészítése nyolcszáz-ezer órát venne igénybe, a nyolc hónapos kurzus háromnegyede gyakorlati órákra épülne. A szakmai feladatok közé tartozik a szén-monoxid-riasztók ellenőrzése azokon a helyeken, ahol használatuk kötelező. A szomorú statisztikák szerint ugyanis tízből csak két szén-monoxid-érzékelő működik megbízhatóan.

A legtöbb, jellemzően alacsonyabb árkategóriájú készülék akkor is beriaszt, ha nincs rá oka – érzékelve például a dezodor által kibocsátott gázt. Többek között ezért is szükséges egy a műszaki paramétereket pontosan meghatározó rendelet, melyet várhatóan a napokban ad ki a Belügyminisztérium.

Magyarországon egyébként minden kilencedik kémény szorul javításra. A lakások közel 80 százalékában fűtenek gázzal, az országban pedig körülbelül 4,5-5 millió üzemelő és tartalékkémény van. Közülük száz-száztízezer életveszélyes és több mint félmillió szorul sürgős javításra. Az idén már tizenketten haltak meg szén-monoxid-mérgezésben a kémények nem megfelelő szellőzése miatt.

A tavalyi fűtésszezonban 630 fűtéssel összefüggő káreset történt, ezekből 485 volt a kéménytűz, majdnem minden negyedik esetben pedig szén-monoxid-szivárgás okozott problémákat - mondta a szövetség elnöke, aki szerint egy jó minőségű, megbízható szén-monoxid-mérő készülék 15-20 ezer forintnál kezdődik.

Szén-monoxid-szivárgás akkor is előfordulhat, ha a kémény jó állapotban van. Ugyanis ha kevés égéshez szükséges oxigén a levegőben, akkor azt a kéményből nyeri majd a fűtőberendezés, visszaáramoltatva a légtérbe az égéstermékeket, közte a szén-monoxidot is.

A szén-monoxid-mérőt tanácsos a fűtőberendezéshez közel, a helyiség egy magasabb pontján felszerelni. Anyagi szempontok miatt egyre többen térnek át a fa- vagy brikett tüzelésre. A vizes, illetve nem kellő méretre aprított fa azonban lefojtja a tüzet, amitől a kéményben lerakódik a kátrány és kéménytűzhöz is vezethet. Ilyen az előző fűtési szezonban közel ötszáz esetben fordult elő.