Az OTP szakértői elemzésükben arra hívják fel a figyelmet, hogy az eddig bejelentett 200 milliárd forintos kiadásmérséklés kevésnek bizonyulhat a 2,9 százalékos hiánycél teljesítéséhez. A kormányzati szektor hiánya a GDP 3,4 százalékát érte el a KSH statisztikája szerint tavaly, a szám a decemberi konvergencia programnak megfelelő ugyan, de belső szerkezetében az akkori előrejelzéseknél lényegesen kedvezőtlenebb, mivel a jövedelmekhez kapcsolódó bevételek elmaradtak a prognózisoktól - fűzik hozzá.

Az alacsony nominális GDP és a MÁV Cargo privatizációja miatt elszámolt 102,5 milliárdos egyszeri kiadás újra a GDP 50 százaléka közelébe emelte a kormányzati kiadások mértékét - állapítják meg. Az MNB pénzügyi számla statisztikája szerint az államháztartás nettó finanszírozási igénye szintén 3,4 százalék volt. A jegybank mintegy 80 milliárd forinttal (3,1 százalékról a GDP 0,3 százalékával) emelte február közepén közétett előzetes hiány-kalkulációját. A PM prognózisánál kedvezőtlenebb makrogazdasági alappálya a terveknél magasabb hiány kialakulását eredményezheti - szögezik le.

Az összes adó-és járulékbevétel adata már 2008-ban is 185 milliárd forinttal maradt el a decemberi konvergencia programban előre jelzett mértékektől a KSH első statisztikája szerint. Mégis teljesült a konvergencia programban tervezett 3,4 százalékos hiányszám, mivel a nehezen előre jelezhető egyéb kiadások és egyéb bevételek összesen mintegy 320 milliárd forinttal (a GDP 1,2 százalékával) alakultak kedvezőbben, mint a PM konvergencia programbeli előrejelzése. Szembetűnőnek nevezik azt is: bár mintegy 40 milliárd forinttal lett alacsonyabb a tényleges hiányszám, mint a konvergencia programban tervezett 932 milliárd Ft, a GDP-arányos hiány így is 3,4 százalék lett, mivel a hiányszámításnál vetítési alapként használt nominális GDP végül lényegesen kedvezőtlenebbül alakult.

A továbbiakban a gyorsan csökkenő nominális GDP miatt 50 százalék fölé nőhet a kiadási főösszeg az OTP szerint. A jelenlegi legvalószínűbb, de még mindig bizonytalanságot jelenő forgatókönyv szerint az MSZP és az SZDSZ várhatóan Bajnai Gordont választja majd meg miniszterelnöknek. A nem-pártpolitikus valószínűleg megpróbál majd további megtakarításokat elérni a költségvetésben - jegyzik meg. Bajnai a nyilvánosságra került információk szerint 2010-ben mintegy 600 milliárd forinttal mérsékelné a költségvetési kiadásokat a középtávú költségvetési tervhez képest. Ez mintegy 100 milliárd forinttal jelentene többet, mint a Gyurcsány-kabinet által felvázolt intézkedések.

Megjegyzik azt is, hogy a jelenlegi gazdasági visszaesés mellet folytatott költségvetési politika prociklikus, ami tovább növeli a recesszió méretét. Korántsem tartják azonban biztosnak, hogy a jelenlegi struktúrák mellett a hiánycél módosítása hosszabb távon kedvezőbb eredményt jelentene. A hiánycél módosítás előfeltétele kell legyen a strukturális reformok előírása - fogalmaznak. A sajtóban napvilágot látott elképzelések azonban mégis számottevő előrelépést jelenthetnek az OTP elemzői szerint a Gyurcsány-féle tervekhez képest - fűzik hozzá.