Az osztalék mértéke így a döntés szerint részvényenként 100 forint, mivel azonban a pénzintézet a saját részvényekre eső osztalékot felosztja a tulajdonosok között, a ténylegesen kifizetett összeg ennél kissé magasabb, várhatóan 102 forint lehet.

Az OTP Bank a közgyűlés döntése alapján összesen 28 milliárd forintot fizet ki osztalékként, tavaly ez az összeg 20 milliárd forint volt.

A közgyűlésen kiosztott előterjesztés szerint a magyar számviteli szabályok alapján az OTP Bank 2011. évi adózott nyeresége 136,6 milliárd forint volt, a tavalyi adózás előtti eredmény 154,46 milliárd forintot tett ki.

Csányi Sándor, a bank elnök-vezérigazgatója a közgyűlésen elmondta: az úgynevezett tőzsdei nyereség 161 milliárd forint volt tavaly, a bank konszolidált adózás utáni nyeresége 83,8 milliárd forintot ért el.

Kifejtette: a kettő közötti különbség több tényezőre vezethető vissza, így a végtörlesztés bruttó vesztesége 65 milliárd forint volt, ebből a nettó veszteség 34 milliárd forintra rúgott, a csoportszintű bankadó 35,5 milliárd forint volt, a többi veszteséget az úgynevezett goodwill leírása adta. 

Csányi Sándor a tavalyi végtörlesztésről elmondta: az OTP Banknál a devizahitelek 19,9 százalékát törlesztették az adósok, ennek 65 százalékát megtakarításból, 35 százalékát pedig hitelből. A hitelintézet összesen 47 milliárd forint úgynevezett kiváltó hitelt folyósított, ebből 19 milliárdot más bankok devizahiteleinek, 28 milliárdot pedig saját devizahiteleik kiváltására

Az elnök-vezérigazgató szerint az OTP Bank tőkehelyzete nemzetközi összehasonlításban is rendkívül jó, úgy ítélte meg, hogy az OTP már most tudja teljesíteni a későbbi, szigorúbb tőkekövetelményeket.

Csányi Sándor kiemelte: mindezt úgy tudta az OTP teljesítenie, hogy a válság alatt a bank nem vont be tőkét a piacról, és állami tőkejuttatásban sem részesült.

Hangsúlyozta továbbá, hogy a hitelintézet jelenleg közel 4,5 milliárd eurós likviditási tartalékkal rendelkezik, az OTP Bank következő években esedékes lejáró devizatartozásainak összege 1,7 milliárd eurót tesz ki.

Így az OTP nettó likviditási tartaléka mintegy 2,7 milliárd euró - emelte ki Csányi Sándor.

A magyarországi bankadóról kijelentette: annak szintje napjainkban mintegy 17-szerese a nemzetközi átlagos mértéknek, de például negyvenszerese a franciaországi bankadónak.

"Bízom abban, hogy a jövő évi felezés után hosszabb távon ehhez a nemzetközi átlaghoz igazodik majd a magyar adóteher" - mondta Csányi Sándor. Az elnök-vezérigazgatója hozzátette: a pénzügyi tranzakciós adó hatásait egyelőre nehéz megítélni, mivel nem tudni pontosan, milyen ügyletekre vetik azt ki.

Úgy vélte: a mostani tőzsdei árfolyam nem azt mutatja, hogy a piac értékelné az OTP eredményeit. "Befektetőként én is azt mondom, hogy nem teljesít jól a részvény, de mások bankokhoz viszonyítva elégedettek lehetünk" - fűzte hozzá.

Az elnök-vezérigazgató a magyarországi tevékenység kapcsán elmondta: nagy kérdés lesz az OTP magánnyugdíjpénztárának további sorsa, erről majd a tagoknak kell dönteni.

A külföldi érdekeltségek közül főleg az oroszországi és az ukrajnai bank, illetve a bulgáriai OTP leánybank tevékenységét, eredményességét dicsérte.

Elmondta: idén a térség országait tekintve arra számít a bank vezetése, hogy Magyarországot és Montenegrót kivéve nőni fog a GDP az egyes államokban. 

A közgyűlésen az igazgatóságba választották Erdei Tamást, az MKB előző elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség korábbi elnökét és Gresa Istvánt, az OTP Bank vezérigazgató-helyettesét, az új tagok mandátuma legfeljebb 2016. április 30-ig szól.