Most már komoly zavart okoz a hazai piacon a nagy mennyiségű import. Míg két éve még csak százezer hektoliter volt a behozatal, idén már a háromszázezret is elérheti, vagyis a hárommiliós fogyasztással számolva: minden tízedik pohár bor olasz. Uniós csatlakozásunk idején a borászok még nem aggódtak, azt mondták a kínálat színesítését szolgálja az import.

Most azonban már az import szerkezete sem kedvező a tömegbort előállító hazai borászatoknak. Amint Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára fogalmaz : az import többsége olcsó asztali bor. Vagyis az importnövekmény jelentős része olyan lőre, amelyet itthon is csak az üzletek alsó polcain, műanyag üvegben, gagyi fantázianéven lehet eladni, tehát teljesen mindegy az - ital - származása és minősége, az elsődleges szempont az ár.

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az ősszel vizsgálatot kezdeményezett, arról kívántak pontosabb képet kapni, hogy a borimportőrök milyen formában és milyen dokumentumokkal kísérve forgalmazzák ezt a bort. Szakmai körökben ugyanakkor azt állítják: a féktelen olasz import is okolható azért, hogy az idén sem emelkedhettek a szőlőárak, ugyanis egyes pincészeteknek nem éri mag bajlódni a hazai szőlővel, ha nettó árban számolva, amennyit egy kiló szőlőért kell fizetniük, annyiért már a pincéjükben tudhatnak egy liter, nem is rossz minőségű olasz asztali bort.

A vizsgálódás eredményeként az Index információi szerint a borminősítő igazgatóság bezáratott egy kiskunsági borászatot. A hírportál értesülése szerint a három hónapja egy panamai cég tulajdonában lévő Weinhaus Kft. ugyanolyan bort próbált olasz merlot-ként, valamint magyar kékfrankosként eladni.

A Nol birtokában lévő jegyzőkönyvből kiderül, hogy a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, az olasz borimport kiemelt vizsgálata során 2008. augusztus 1-től  összesen 179 bort, illetőleg borászati terméket mintázott meg, végezte el a borok teljes körű laboratóriumi vizsgálatát. 106 bortétel minden szempontból megfelelt a forgalomba hozatali feltételeknek, 7 tétel nem felelt meg érzékszervi bírálat, illetőleg kémiai összetétel alapján, egy tétel utóerjedésben, egy pedig zavaros volt.

Kiszerelési jelölési hiányosságot vagy hibát 65 bornál állapítottak meg. Ezen belül többször kifogásolták, hogy magyar nyelvű címke nincs a megmintázott borokon, illetőleg gyakori, hogy a termékkategória nincs, vagy hibásan van feltüntetve.

Összesen 15 üzemi ellenőrzést végeztek, ebből 12 esetben mindent rendben találtak, 2 tételnél érzékszervi rendellenességet (egér-íz), egy mintánál magas kénessav tartalmat állapítottak meg.

Házasított, Magyarországon palackozott borok ellenőrzése során egy pincészetben azt tapasztalták, hogy az eredeti származási helyet nem tüntették fel.  A felfedett hibák, hiányosságok miatt 38 esetben szabtak  ki minőségvédelmi bírságot, melynek összege közel ötmillió forint volt.

Borkótoló a Gundel étteremben