Lapunk értesülései szerint a tízmilliárdos eredményből ötmilliárd forintos osztalékot szavaztak meg Magyarország második legnagyobb termelésű erőműve, a Mátrai hétfői közgyűlésén.

Az 1995-ös privatizáció óta a visontai egység többségi, irányító részvénycsomagja a német RWE tulajdonában áll. Kisebbségi csomagot birtokol az RWE-vel együtt szavazó német EnBW, és 25,5 százaléka van az állami MVM-nek.

Az osztalékot ismereteink szerint az állami MVM is megszavazta. A múlt hónapban, amikor kormányzati szereplők épp azt hangsúlyozták, hogy ellenzik a közműcégekből a nyereség kivonását, az MVM a szintén RWE-EnBW-irányítás alatt álló Elmű és ÉMÁSZ közgyűlésén nem támogatta az osztalékot. A német többség viszont végül megszavazta azt. Elméletileg az új Fidesz-kormány is a közművek "nonprofittá" tételével indít. A Fidesz-álláspont erős elvi megalapozottságára ugyanakkor egyelőre rácáfolni látszik, hogy azóta mind a 99,9 százalékban állami MVM-ből, mind a 24,7 százalékban állami Molból az állam megszavazta az ottani igazgatóságok osztalékjavaslatát.

A Mátrai Erőmű termeli a Paksi Atomerőmű után Magyarországon a második legtöbb áramot: a hazai igények mintegy 20 százaléka származik az áramot helyben bányászott lignitből előállító gyárból. Mivel termelése egyelőre nem felel meg az EU hosszú távú környezetvédelmi szempontjainak, a jelenlegi ismeretek alapján a jelenlegi, összesen 700 megawattnyi blokk termelése 2027-ig fut ki végleg. Addig azonban születhet olyan megtérülő fejlesztés, amivel megéri blokkot építeni. A kormány mindig változó hevességgel támogatja ezt az elképzelést: a 2010-es választásokat követő új Fidesz-kormány leállította az állami MVM-mel közösen tervezett bővítést, viszont a Mátrában rejlő hatalmas lignitmezőkre az országos energiabiztonság stratégiai tartalékaiként tekintenek.

Tavaly a Mátrai Erőmű 18 milliárdos nyereség mellett 20 milliárdos osztalékot fizetett tulajdonosainak, ami akkor kiváltotta Horváth László, a Fidesz helyi képviselője, kormánymegbízott tiltakozását. A nyereségcsökkenés oka ismereteink szerint elsősorban az immáron 100 százalékban kifizetendő széndioxid-kvótákban, a piaci áramárak csökkenésében, valamint az 50 százalékos nyereségadóban (közkeletű nevén a Robin Hood-adóban) keresendő. Úgy tudjuk, idén tovább apadhat a nyereség.

Ez év februárjában Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter az erőműben tartott sajtótájékoztatón megpendítette annak lehetőségét, hogy az MVM növelheti tulajdonrészét a cégben. Akkori értesülésünk szerint a német EnBW hosszú évek óta tervezi - számos más csomagja mellett - a Mátrai Erőműben meglévő kisebbségi részének eladását. Ám azóta - ismereteink szerint - nem történt ez ügyben elmozdulás, amin a mai közgyűlés sem változtatott.

A Mátrai Erőműnél információinkat nem kívánták kommentálni.